Arab telivér
Allah teremtménye, aki szárnyak nélkül is tud repülni
Az arab telivér a világ legrégebbi, körülbelül 7000 évvel ezelőtt megszelídített házilófajtája. Az arab származása máig ismeretlen, de a fajta ősének egy Baz nevű kancát és egy Hoshaba nevű mént tekintenek. Az Arab-félszigeten élő, sivatagi beduin törzsektől számos romantikus történet származik az arab telivér teremtéséről. A beduinok mélyen hittek benne, hogy a ló Allah ajándéka, aki a sivatagi déli szelet olyan teremtménnyé formálta, mely szárnyak nélkül is tud repülni. A beduinokat bensőséges viszony fűzte a lovaikhoz, hisz a törzsi harcokban az arab telivérnek köszönhették a túlélést: a gyors, erős, szívós, bátor és nagy küzdőszellemű lovak a végsőkig engedelmeskedtek gazdáik akaratának. A beduinok minden külső hátastól féltve őrizték a ménest, és feljegyezték a tisztavérű tenyésztés minden adatát. Ennek köszönthető, hogy a jó tulajdonságok hosszú évezredek alatt megszilárdulhattak a fajtában. Ez teszi az arab telivért azzá a páratlanul átütően örökítő fajtává, mely később meg tudta reformálni a világ lótenyésztését. Mára talán nincs a világon olyan házilófajta, melyben valamilyen hányadban ne folyna arab vér. Az arab hatott a haflingira, a spanyol lóra, a percheronra, a belga hidegvérűre, a holsteinire, a lipicaira, a brit pónifajtákra, a morgenre, a donira, az akhaltekinire, az összes magyar lófajtára, és a sort még bőségesen folytathatnánk. A világhírű angol telivér, mely szinte minden sportlófajtát átformált, maga is három arab méntől, The Byerly Turktől, Darley Arabinantől és Godolphin Arabiantől ered. Az arab telivér fajtájoz tartozik minden ló, mely szerepel bármely, az Arab Lovat Tenyésztők Világszövetsége (World Arabian Horse Organisation, WAHO) által elismert méneskönyvben vagy nyilvántartásban. Új egyedek csak akkor vehetők nyilvántartásba, ha minden ősük a fajtához tartozik. Ma a világ minden részén tenyésztik az arabot, melyek bizonyos ménesekben egyedi jellegzetességekkel bírnak. A sivatagi arab (arab-félszigeti és egyiptomi) feje például kimondottan konkáv, míg a spanyolországi arab feje majdnem egyenes. A lengyel arab, melyet a Janow Podlanski ménesben tenyésztenek, későn érő típus. Nagy-Britanniában a Crabbet Park ménesében tenyésztenek arab telivért, mely tömegesebb a többi arabhoz képest. A crabbet típus adta az amerikai és ausztrál arabtelivér-tenyésztés alapját. Németországban Marbachban tenyésztik a sváb arabot. Az arab telivér minden jó tulajdonsága ellenére nem igazi sportlótípus. Egyedül a távlovaglásban tud világszínvonalon teljesíteni. A többi szakágban közvetve, más fajtákkal keresztezett utódai révén van jelen.
... Mohamed próféta kötelezővé tette a lovak tiszteletét ...
Az arab lónak egyedülálló módon csak 17 bordája, 5 ágyékcsigolyája és 16 farokcsigolyája van. A többi lófajtánál ezekből 18-6-18 darab található. Az arab ló iránti tisztelet annak is köszönhető, hogy a 7. században Mohamed próféta tanításai kötelezővé tették a lovak tiszteletét.
Tulajdonságai
Vérmérséklet: telivér
Marmagasság bottal: 144-160 cm
Szín: minden szín, kivéve tarka
Felépítés: csukafej, selymes sörény és farok, hatalmas, figyelmes szemek, ívelt nyak, dőlt vállak, rövid, izmos hát, gyakran egyenes far, magasan tűzött farok, acélos lábszerkezet
Jellemzők: szívós, kitartó, nemes, intelligens, jó mozgású, minden jó tulajdonságát átütően örökíti
Hasznosítás: hátaslóként, ritkán fogatban
Származási hely: Arab-félsziget
Eredet: történelem előtt
Élettere: sivatag
|