Przewalski vagy mongol vadló

az utolsó igazi vadló

A przewalski több más néven is ismert: hívják mongol vadlónak, mongol tarpánnak, ázsiai vadlónak, és említik kirgiz taki néven is. A fajta egyedülálló a világon: ezek az utolsó egyedek, melyek a szó eredeti értelmében vadlovak, hiszen sem a przewalskit, sem annak őseit máig nem háziasították. Az ember és az ázsiai vadló kapcsolata a megfigyelésre, illetve az állatkertben való tartásra korlátozódik. A fajtát egy orosz ezredes, Nyikolaj Mikhalovics Przewalski találta meg 1881-ben, a mongóliai Góbi sivatag és a Tacsin-Sah (magyarul sárga lovak hegyvidéke) találkozásánál. Számos forrás utal rá, hogy a fajtát valójában már ennél jóval korábban felfedezték. Sok szakértő úgy gondolja, hogy minden más lófajta a przewalskitól származik. Ez ellen szól, hogy a házilónak 64 kromoszómája van, míg az ázsiai vadlónak 66. A przewalski hasonlít a házilóra, de kisebb és robosztusabb annál. Primitív, ősi küllemét sok modern lófajtában már lehetetlen felismerni. Az ázsiai vadló majdnem kihalt, mivel a kirgizek vadásztak a szabadon legelésző ménesekre. Egy ideig csak állatkertekben lehetett találkozni vele, de 1992-ben szabadon engedtek néhány egyedet Mongóliában, hogy a fajta ismét elszaporodhasson eredeti élőhelyén. A fajta nemzetközi törzskönyve 1979 óta létezik. Az ázsiai vadló, mivel nem ismeri az embert, meglehetősen agresszív.

... kiemelten védett fajta ...

Az ázsiai vadló, akárcsak a költöző madarak, az évszakoktól függően délre vagy északra vándorol. Az ázsiai vadló kiemelten védett fajta, hiszen ő az egyetlen kapocs az ősi és a modern lófajták között.

Tulajdonságai

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: 122-144 cm (kisló)

Szín: pej, fakó, fekete

Felépítés: nagy, nehéz, néha enyhén konvex fej, tömör, erős test, erős csontozat, rövid, égnek álló sörény

Jellemzők: erős, robbanékony, szívós

Hasznosítás: vadló

Származási hely: Mongólia

Eredet: történelem előtt

Élettere: sztyepp és tajga