Shar-pei (K�nai harcikutya)

T�bb �vsz�zada ismerik, tartj�k K�na d�li r�sz�n. M�r a Han-dinasztia idej�ben ismerhett�k, i. e. 202-ben. A shar-peit �br�zol� k�b�l k�sz�lt szobrocsk�kkal �si k�nai temet�kben tal�lkozhatunk, ahol a s�rok v�delm�t oldott�k meg ily m�don. Eredetileg ter�letet �s �llatokat v�dett, �m kutyaviadalok ar�n�iban is harcolt �vsz�zadokon �t. Ez, s a fajt�ra kivetett ad� j�tszott k�zre abban, hogy a shar-pei a k�z�pkorban majdnem kipusztult. A vil�g csak 1971-ben ismerte meg, amikor egy kinol�giai szaklapban cikkeztek a fajt�r�l, melynek nyom�n teny�szt�k �s kutyabar�tok mozdultak meg a fajta megment�se �rdek�ben. A shar-pei k�zepes termet�, er�s, izmos �llat. Sz�gletes feje, dombor� kopony�ja �sszhat�sban mulats�gos k�ls�t eredm�nyez. Apr�, s�t�tbarna szemei, el�rebicsakl� f�lei szint�n ezt a hat�st er�s�tik. Sz�les h�t�, m�ly, er�s mellkas� eb. V�gtagjai er�sek, izmosak. Fark�t a h�t�ra kunkor�tja. Sz�rzete r�vid �s sima. Sz�ne lehet barna, v�r�s, fekete, kr�msz�n�. Els�dleges ismertet�jele a b�re. Soha nem l�tott b�s�gben lebegi, r�ncolja, l�ty�gi k�rbe az eg�sz kuty�t. Marmagass�ga: 41-51 cm. S�lya: 16-25 kg. A shar-peir�l elterjedt, hogy szinte megr�szeg�l a harc k�zben. Az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy el�gg� el�t�lhet� m�don borral itatt�k minden egyes k�zdelme el�tt. Napjainkban f�leg az USA �llamaiban kedvelt mint �rz�-v�d�. Eur�p�ban ink�bb csak mint aff�le egzotikus d�szt tartj�k h�zikedvenck�nt.