Komondor
A legősibb magyar pásztorkutya. Származása az ókorig követhető nyomon. A nomád magyarok a népvándorlás idején már ezzel a kutyával védték a gulyát, a ménest és a nyájat. Megjelenésével nemcsak a betyárokat, hanem a vadállatokat is elriasztotta. A magyar pásztorok megbecsülték e kutyafajtát, ennek köszönhető, hogy az idők során fajtatisztán tenyésztették. Marmagassága: 55-80 cm. Súlya: 40-60 kg. Hatalmas teste, komoly, visszahúzódó viselkedése folytán méltóságot ébresztő fajta. Feje, füle, nyaka, törzse, farka hosszú szőrrel fedett. A szőrzet jellege miatt a szem nem látható. Törzse a négyzettől kissé eltérő, fekvő tégalap formájú. A fej a nagy testtel arányos, szikár, lazaságra utaló jelet (laza bőr) nem találhatunk rajta. A fej a törzs síkja felé emelkedik, amelyből a fekete orrtükör és a piros nyelv tűnik elő. A fül a domború és széles fejtetőn középmagasan tűzött, a fejhez simulva lóg. A nyak középhosszú, izmos. A hát a hosszú mar miatt rövid. Ágyéka középhosszú, fara széles, enyhén hajló. A mellkas hosszú, közepesen dongázott és mély. A has nem ereszkedik a mellkas határvonala alá. A farok alacsonyan és kinn tűzött, határozottan lefelé irányuló. Ritkán előfordul a kunkorodó vagy a hát síkja felé emelt farok. Végtagjai oszlopszerűek, hosszú szőrrel fedettek. Szőrzete hosszú, szalagos, nemezes, illetve gubancos vagy zsinóros. Színe kizárólag fehér. Hosszú, mindent elfedő szőrzete rejtelmességet kölcsönöz a komondornak. Szeme nem látható, és testmozgása sem árulja el érzelmeit, csak akkor, amikor tevékenykedik. Nyugodt körülmények között flegmatikus, de ha cselekednie kell, szemtől szembe, egy harci kutya hevességével támad. Jól nevelhető, de az ok nélküli büntetést nem tűri. Nem kedveskedő fajta, a bizalmaskodást, a cirógatást nem tűri. Az idegen inkább maradjon távol tőle. Az időjárás viszontagságait jól viseli. Tulajdonságai alapján elsődleges feladata a nyáj terelése, őrzése. Házőrzőnek is megbízható.
|