Cpk

Heringcpa

Feje ormnyszer nylvnyban vgzdik, nagyon szles szjban nagy, hrom hegy fogai vannak. Faroktve nagyon vkony, s mindkt oldaln egy-egy l emelkedik ki rajta. Az szaki vizekben csak 2,5-3 m-nyire, a Fldkzi-tengerben akr 6 m-esre is megn. A vndorl heringrajokat kveti; amint ez utbbiak megjelennek a partok kzelben, hamarosan a heringcpa is feltnik. Esetenknt az embert is megtmadja. A heringcpa elevenszl, 3-5 ivadkt nyron hozza a vilgra. Az "jszlttek" 0,75 m hosszak. A heringcpa rzssan csillog hsa zletes. Nmetorszgban "halkotlett" nven kerl forgalomba.


Kk cpa
A cpk erteljes porcoshalak. Testk ors alak, kitn szok. A kk cpa a 12 km/ra sebessget is elrheti. Eleveneket szl, egyszerre 30-nl tbb utdot hoz a vilgra. Kzepes nagysg, vrszomjas ragadoz, az gynevezett "emberev" cpk kz tartozik. Fleg heringekkel, makrlkkal tpllkozik, de nagyobb halakat is elfogyaszt. Minden szubtrpusi s trpusi tengerben otthon rzi magt, gyakran bukkan fel Ausztrlia partjainl, nha az embert is megtmadja. A kk cpa nagyon szvs llat, slyosan sebeslve is rkig kveti a hajkat a ledobott hulladkra lesve. Az ausztrliai tengerparti frdhelyeken cpariaszt szolglat mkdik, amelyik idejben figyelmezteti a frdzket, ha cpk tnnek fel a lthatron.


risi cetcpa
Az gynevezett "emberev" cpk flemetes csoportjba tartozik. Ez az akr 8 m-re is megnv ris a Fldkzi-tengertl Ausztrliig mindentt elfordul. Feje ormnyszeren megnylt. Igen szles szjban flelmetes, hromhegy fogak tallhatk. A fogak tbb sorban helyezkednek el egyms mgtt, gy a kitrt fogak rgtn ptldnak.


Prlycpa

Alakja eltr a tipikus halformtl: koponyja oldalirnyban megnylt, kalapcs alak. A "kalapcs" kt vgn helyezkednek el a szemek; orrnylsa ettl tvolabb, a patk alak szj eltt tallhat. A prlycpa minden melegebb tengerben otthonos, st nha mg Eurpa szaki partjaiig is elkalandozik. A fell szrksbarna, alul fehres szn cpa elevenszl. A hrom klnsen veszlyes, gynevezett "emberev" cpafaj kztt tartjk nyilvn.

|