
Mkus

Eurzsia erdeiben szltben-hosszban elterjedt ez a kedves, bohks llatka, a gyermekmesk s kpesknyvek gyakori szereplje. Kzkedveltsgnek rvend a vrosi parkokban a stlk krben is. Annyira megszeldl, hogy a padon lk zsebbl lopkodja ki a "mkuscsemegt". Ismertetjegye bozontos farka s pamacsos fle. lnk, mozgkony llat, nem alszik tli lmot, csak a nagyon hideg napokon hzdik vissza melegen blelt fszkbe. Fleg makkal, mogyorval tpllkozik, de megeszi a gombt is s kifosztja a madrfszkeket. Az erdszek kevsb lelkesednek rte, mert megrgja a fenyk hajtsait, s ahol elszaporodik, krt okozhat az erdgazdasgban. Sok ellensge van: nyuszt, vadmacska, rka, menyt. A mkus az erdkben okozott krokat nmileg jvteszi azzal a szoksval, hogy tli tartalkot gyjt: a makkot, mogyort s ms erdei termseket bekaparja a fldbe. Egyidejleg tbb "lskamrt" is kszt magnak, de hamar elfelejti, hov rejtette tartalkait, s gy a fldbe kerlt magvak tavasszal kicsrznak. Ezzel a szoksval hozzjrul az "jraerdstshez". A mkus igen gyesen tri fel a dit: mells lbai kz fogja s fogaival kis lyukat fr a di hjba, majd als metszfogaival felpattintja a hjt. Megfigyeltk, hogy " a konzervnyitsban" a tapasztalt llatok sokkal gyesebbek, mint a fiatal kezdk.



|