Csau-csau

K�tezer �ves m�ltra visszatekint�, feltehet�en tibeti fajta. A mai K�na ter�let�re val�sz�n�leg a mongol h�d�t�kkal ker�lhetett, akik a tibeti dog �s szib�riai szamoj�d spicc (tal�n nem is tudatos) keresztez�s�vel �rt�k el az akkor m�g ismeretlen mack�forma kutyafajt�t. J� harci kutya v�lhat majd bel�le-gondolhatt�k, de a k�ztudottan nagy kutyarajong� k�nai uralkod�oszt�ly, l�tv�n a csau-csaut, els� elragadtat�s�ban elnevezte, �s szinte t�rsadalmi rangra emelte. K�l�nleges, r�gt�n felismerhet� fajta. Feje spiccszer�, fel�ll� kis f�le, ferde metsz�s� s�t�tbarna szeme jovi�lis kifejez�st k�lcs�n�znek a csau-csaunak. Az egyetlen kutyafajta, akinek nyelve minden esetben k�keslila. Izmos nyak�n a sz�r saj�tos gall�rt k�pez. H�ta egyenes, mellkasa fejlett, kiss� felh�zott, hasa sz�les �gy�kba fut. V�gtagjai er�s csont�ak, kis sz�rz�szl�k d�sz�tik. Fark�t mindig h�t�ra kunkor�tja. T�m�tt, d�s sz�rzet�nek sz�ne lehet feh�r, kr�msz�n�, v�r�s, k�k (!) �s fekete. Marmagass�ga: 43-55 cm. S�lya: 20-27 kg. Eredetileg harci kuty�nak sz�nt�k, �m m�r-m�r k�l�nc egy�nis�ge, z�rk�zott m�lt�s�gteljes viselked�se r�v�n megkedvelt�k �s a fajta megmenek�lt az akkoriban mindennapos kutyaviadalokt�l. �rz�-v�d�, a t�lzott t�r�d�st, p�tyolgat�st nem kedveli. Bizalmatlan az idegenekkel, �s m�s kutyafajt�kkal sem nagyon tal�lja a k�z�s hangot-igaz, nem is nagyon keresi.