Shetlandi p�ni

vil�gszerte a gyerekek pici p�nija

A shetlandi p�ni minden bizonnyal a legr�gebbi l�fajta Nagy-Britanni�ban. Nev�t az �szak-sk�ciai Shetland-szigetekr�l kapta, �s �sei minden val�sz�n�s�g szerint a helyi kanc�k, valamint a bronzkorban a t�rs�gbe ker�lt p�nik, melyek a mai dole fajta el�deink�nt ismertek. Sk�cia �szaki partjainak kop�r vid�ke �s zord �ghajlata ellen�ll�v� �s sz�v�ss� tette a shetlandit, mely nagy sz�rrel, hossz� s�r�nnyel �s �st�kkel v�dte meg mag�t a puszt�t� elemekt�l. A fajt�t munkav�gz�s c�lj�b�l h�zias�tott�k: a f�t�shez sz�ks�ges t�zeget, valamint a f�ldek fert�tlen�t�s�hez haszn�lt tengeri n�v�nyeket sz�ll�totta a helyi gazdas�gokba. A shetlandi az 1800-as �vekt�l terjedt el orsz�gosan: ekkor kezdt�k b�nyl�k�nt hasznos�tani, amire kis m�rete �s nagy ereje miatt volt alkalmas. Sz�mos egyed a b�ny�kban sz�letett �s pusztult el, an�lk�l, hogy valaha is napf�nyt l�thatott volna. Az utols� b�nyalovak az 1950-es �vekben hagyt�k el a f�ld m�ly�t. A fajta az 1880-as �vekben az USA-ban is elterjedt. Az Amerikai Shetlandi P�ni Klubot 1888-ban alap�tott�k, �s ugyanebben az �vben alakult meg a sk�ciai Shetlandi-teny�szt� Egyes�let is. Az USA shetlanditeny�szt�s�nek els� id�szaka k�t meghat�roz� m�n, Prince of Wales �s King Larigo nev�hez k�t�dik. A fajt�t az Egyes�lt �llamokban "moderniz�lt�k". M�s fajt�kkal, f�leg hackney p�nikkal keresztezt�k, amit tilt a fajta teny�szt�si szab�lyzata. Ma a klasszikus amerikai shetlandit �s a modern amerikai shetlandit k�l�n m�nesk�nyvben tartj�k sz�mon. Eur�p�ban a klasszikus shetlandi terjedt el. Emberbar�t karaktere �s nyugodt term�szete miatt kisgyermekek lovagoltat�s�ra kit�n�en alkalmas, de nagy ereje miatt p�nifogatban is j�l dolgozik. Ma a legnagyobb sz�mban az USA-ban �s N�metorsz�gban teny�sztik.

... a leger�sebb l�fajta a vil�gon ...

A shetlandi m�ret�hez viszony�tva val�sz�n�leg a leger�sebb l�fajta a vil�gon. Az Egyes�lt �llamokban a mai napig rendeznek versenyeket, ahol a shetlandik nagy s�lyokat h�zva m�rik �ssze gyorsas�gukat. A shetlandit sokan shettinek h�vj�k. A lovasboltokban a k�l�nb�z� l�szersz�mm�retekn�l a p�nim�retet is egyre t�bb helyen shettinek nevezik.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 87-112 cm (p�ni)

Sz�n: minden sz�n, f�k�nt fekete �s s�t�tpej, sz�ne �vszakokt�l f�gg�en v�ltozhat

Fel�p�t�s: kis fej, kicsi f�lek, r�vid h�t, r�vid l�bak, d�s, hossz� s�r�ny �s farok, hossz� sz�rzet

Jellemz�k: mostoha k�r�lm�nyek k�z�tt is el�l, hossz� �let� �s sz�v�s, tanul�kony, bar�ts�gos

Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt �s fogatban

Sz�rmaz�si hely: Nagy-Britannia, Shetland-szigetek

Eredet: t�rt�nelem el�tt

�lettere: �ce�ni �ghajlat, zord-kop�r helyek