K�k jegy� perzsa

Az akromel�ni�s jegyekkel ell�tott hossz� sz�r� macsk�k spont�n felbukkan�sa szi�mialmokban m�r r�g�ta ismert (el�fordul�sukat p�ld�ul Sv�dorsz�gban m�r az 1920-as �vekben jelezt�k). Ezek term�szetesen nem tekinthet�k a colourpoint perzs�k �seinek. Az ut�bbiakat ugyanis a szi�mi �s a perzsamacska tudatos keresztez�s�vel �ll�tott�k el�. K�t amerikai h�lgy, Clyde Keeler �s Virginia Kobb m�r 1930-ban megk�s�relt�k az akromel�ni�s jegy� perzs�k tudom�nyos alapon val� kiteny�szt�s�t. A probl�m�val k�s�bb angol teny�szt�k is foglalkoztak. F�radoz�sukat f�lbeszak�totta a m�sodik vil�gh�bor�, �gy a teny�szc�l, a sz�nes jegyekkel ell�tott perzsamacska-amint a mai form�j�ban ismeretes-csak a 40-es �vek v�ge fel� v�lt val�ra. A sz�nes jegy� perzs�kat Eur�p�ban 1955-t�l, Nagy-Britanni�ban 1957-t�l ismerik el. Napjainkban f�leg az amerikai kontinensen teny�sztik. A colourpoint perzsamacska testfel�p�t�se ugyanolyan, mint a t�bbi perzs��, teh�t r�vid �s z�m�k. Gyakoriak azonban az olyan �llatok, amelyekn�l a ny�l�nks�g igen kifejezett. Ez annyit jelent, hogy megtal�lhat�k m�g a szi�mi macska eredeti tulajdons�gai is. A colourpoint perzs�k kiteny�szt�s�hez az egyik kiindul�si alapot ugyanis a karcs�, ny�l�nk szi�mi k�pviselte.

A k�k jegy� perzsamacska az ugyanilyen sz�n� egy�b v�ltozatokhoz hasonl�an, a B g�n fekete sz�nre gyakorolt halv�ny�t� hat�sa r�v�n alakult ki. A s�t�tbarna jegyeket a g�n k�kre v�ltoztatja. A k�k jegyeket harmonikusan eg�sz�ti ki a sz�rzet jeges k�kt�l lil�ba j�tsz� alapsz�ne. Az alapsz�n sajnos gyakran er�sen k�k intenzit�st vesz fel, s �gy jelent�s m�rt�kben tomp�tja a kontrasztoss�got. A sz�nv�ltozat orrt�kre �s talpp�rn�i a sz�rzet �s a jegyek sz�n�vel �sszhangban palak�k. A k�k colourpoint perzsa szemei �ltal�ban sz�p k�k t�nus�ak, �sszhangban a pr�m sz�n�vel.