Pumi

A puli �s a 17-18. sz�zad sor�n haz�nkba hozott juhokkal beker�lt fel�ll� f�l� terel�kuty�k keresztez�s�b�l alakult ki. Dr. Raisits Emil vette �szre a 20. sz�zad elej�n, hogy a puli mellett a p�sztorok egy terrier jelleg� kuty�t haszn�lnak, �s neki k�sz�nhet�en 1920-ban a puli dun�nt�li v�lfajak�nt, 1923-ban pedig �n�ll� fajtak�nt jelent meg ki�ll�t�sokon a pumi. Marmagass�ga: 35-44 cm. S�lya: 8-13 kg. Feje terrier jelleg�, a szem j�l l�that�. Fel�ll� f�l�nek hegye lebicsaklik. Nyaka a puli�n�l magasabban t�z�tt, l�bai hosszabbak, farka felkunkorod�. Sz�ne a sz�rke minden �rnyalata, ritk�n barna, fekete vagy feh�r lehet. Mozg�sa a puli�hoz hasonl�, �l�nk, sz�kd�csel�, igen gyors. Pumikat, pumi jelleg� kuty�kat ma is gyakran tal�lunk a p�sztorok mellett, r�vid sz�r�k, r�men�ss�g�k miatt kedveltek. Legnagyobb hasznukat diszn�terel�sben �s diszn�hajt�s, vad�szat sor�n veszik. Luxuskutyak�nt hangosabb, makacsabb term�szete miatt nem terjedt el, h�z�rz�k�nt viszont pont rendk�v�li �l�nks�ge miatt tesz j� szolg�latot, kertes h�zakn�l, tany�kon r�gcs�l�irt�sra is bev�lt. Leg�jabban a magyar fajt�kat felkarol� �szak-eur�pai teny�szt�k (f�leg finnek, sv�dek) legkeresettebb t�rs- �s munkakuty�i, az �gyess�gi versenyek szt�rjai.