K�z�ns�ges delfin

A k�z�ns�ges delfin elterjedt a tr�pusi �s m�rs�kelt �g�vi tengerek partjain�l �s nagy sz�mban a F�ldk�zi-tengerben �s a Fekete-tengerben. Az eur�pai partokn�l d�lr�l �szakra cs�kken a gyakoris�ga, de a Golf-�ramlat r�v�n alaklmilag skandin�via �szaki r�sz�ig is eljut.

Nem �l helyhez k�t�tt �letet, hanem f� t�pl�l�kforr�s�t, a halrajokat k�veti. A t�pl�l�kk�n�latnak megfelel�en a k�z�ns�ges delfin t�bbnyire csak a part menti vizekben �l.

Az �llat hossza 1,7-2,4 m�ter, testt�mege 80-120 kilogramm. E delfinfajnak 80-100 foga van. Arcorra keskeny. H�ti r�sze sz�rke, hasi r�sze feh�r. P�pjai nincsenek, h�t�nak szinte pontosan a k�zep�n emelkedik a lekerek�tett, h�romsz�g alak� h�tuszony, melynek a cs�csa enyh�n h�tra hajlik. A szem al�l vil�gos �s sz�rke cs�kok indulnak h�trafel�, amelyek a v�zb�l kiugr� delfinen j�l l�that�an elv�lnak a s�t�t sz�n� k�tt�l.

Csoportokban �l� l�ny. A k�z�ns�ges delfin j� p�lda arra, hogy a hasonl� �letfelt�telek k�z�tt egy eml�s alkata mennyire halszer�v� idomulhat. Eleg�ns, �ramvonalas test�vel gyorsan, ak�r 45 km/h sebess�ggel k�pes �szni. A hajt�er�t f�k�nt farok�sz�j�val fejti ki. Ez annyira er�s, hogy k�pes a v�zb�l messzire kirep�teni az �llatot. A delfin t�bb m�ter magasra �s rendk�v�l pontosan tud ugrani. M�g elk�peszt�bb az a k�pess�ge, hogy farok�sz�j�val gyorsan csapkodva a v�zfelsz�nen tud "j�rni". Neh�z test�t egyed�l farok�sz�j�nak erej�vel tartja ki a v�zb�l, �s hogy ilyen k�l�nleges helyzetben is meg tud �llni, az kiv�l� egyens�ly�rz�k�t bizony�tja. A t�j�koz�d�st �s az egyedek k�z�tti kommunik�ci�t szolg�lja a delfinek magasan fejlett hanglok�torrendszere, amelynek teljes�t�k�pess�ge a denev�rek�n is t�ltesz. Az ultrahangokat m�g 200 kHz f�l�tt is �rz�keli. �gy a delfinek a v�zben, amely k�zismerten j�l vezeti a hangokat, nagy t�vols�gb�l is k�pesek kommunik�lni �s viselked�s�ket �sszehangolni.

A k�z�ns�ges delfin igen tanul�kony faj. m�r az �kort�l ismertek olyan elbesz�l�sek, amelyek szerint a delfinek v�zben fuldokl� embereket mentettek ki. Beteg fajt�rsaikat is fenntartj�k a v�z felsz�n�n, hogy l�legezni tudjanak. Az �jsz�l�tt borjakat szint�n a felsz�nre seg�tik, hogy leveg�t vehessenek.

T�pl�l�ka t�lnyom�r�szt hering �s szard�nia, de sok partk�zelben �l� halfaj is. A rajokban mozg� halakra csapatosan vad�sznak, �gy megakad�lyozz�k, hogy a halak t�l gyorsan sz�toszoljanak.

�sszel �s t�len any�lt, m�ly viz� tengerekbe vonulnak, m�g ny�ron a part k�zel�ben tart�zkodnak.

Az ivar�retts�get 4-5 �ves korban �ri el. A p�rz�si id�szak az �szak-Atlanti-�ce�nban okt�bert�l decemberig tart. A legt�bb borj� szeptemberben �s okt�berben j�n a vil�gra. A vemhess�g 10 h�napig tart, ennek v�g�n egy ut�d sz�letik.

A k�z�ns�ges delfin mintegy 25 �vig �l.