Pingvinek

Sziklaugr pingvin
Ennl a pingvinfajnl a fekete fej kt oldalt hossz, srga tollcsokor dsztti. A madr csre narancsvrs. A Tzfldn s a hvs dli tengerek szigetein klt. A vzbl nem ugrik ki a partra, mint a tbbi pingvin, hanem les s ers karmaival felkapaszkodik. A szrazon viszont ruganyos ugrsokkal, szkdcselve halad.

Csszrpingvin

A legnagyobb pingvinfaj, az 1,20 m magassgot is elrheti. A sarkvidk rk hmezin apr, fekete frakkos emberkknek tnnek. Prosval lnek, a prok vgig sszetartanak. Az antarktiszi tl kzepn, nemritkn -60 C-os hidegben, akr 200 km/ra sebessg hviharok kzepette kltenek. Mivel a fszekrakshoz semmilyen anyag nem ll rendelkezskre, az egyetlen tojst a hm a lbra veszi s zsros, meleg hasbrvel takarja be. A hm kt hnapig klt tlen-szomjan, mikzben a toj a tengeren halszik. Ekkor a szlk felvltjk egymst, s most a papa vonul le a tengerre. A barna pelyhes fika 5 ht mlva hagyja el szleinek melenget hasrnct. A csszrpingvinek a kegyetlen sarkvidki telet csak gy brjk ki, hogy krhintaszeren llandan forognak. A kotl hmek, tojssal a lbukon, szntelenl krbe tipegnek. gy minden egyednek alkalma van egy kis idre szlrnykba kerlni, ahol valamivel kevsb dermeszt a hideg s nem tombol gy a szl sem. A szli test melenget hasrncait elhagy barnapihs fikk a velk egyidsekkel "vodba" kerlnek. Csak szorosan sszetartva kerlhetik el a ragadoz madarak (halfarkasok) tmadsait.




Humboldt-pingvin
.jpg/200px-508px-African.penguin.bristol.750pix_(Pingstone).jpg)
A pingvinek nem csak a Dli-sark laki, hanem a hideg tengerramlatokat kvetve szakabbra is megtelepedtek. Peru s Chile hideg, part menti vizeiben l ez a csaknem 70 cm hosszsg pingvinfaj, amelyet a nagy nmet felfedez, Humboldt rt le elszr. Ez a pingvinfaj fleg tintahalakkal s halakkal tpllkozik. Uszonyszerv talakult szrnyval hajtja magt, lbval kormnyoz. Csrnek tve s szeme tjka piros, arct fehr csk keresztezi, amelyik hasn is folytatdik.


|