Basset hound

Sz�rmaz�s�nak pontos k�r�lm�nyeit hom�ly fedi, az azonban val�sz�n�s�thet�, hogy Franciaorsz�gban a 16. sz�zadban m�r l�tezett ilyen fajta. T�bben vallj�k, hogy innen eredeztethet�, b�r azt is tudjuk, hogy hasonl� testfel�p�t�s� kuty�kat a k�z�pkori Angli�ban is tartottak. 1863-ban az els� p�rizsi kutyaki�ll�t�sokon m�r szerepelt basset hound. Angli�ba 5 �vvel k�s�bb ker�lt egy p�ld�ny, amelyet el�sz�r egy beagle-lel, ut�daikat pedig bassettel p�roztattak. �gy alakult ki a ma ismert basset hound, amelyet �n�ll� fajtak�nt 1880-ban fogadtak el. Vad�szteljes�tm�nye has�nl� a beagle-�hez, mindkett� a nyulakat �zi, b�r l�tsz�lag el�g neh�z elk�pzelni, hogy ez a neh�zkesnek t�n� �llat k�pes versenyre kelni a nyulakkal. Kevesen tudj�k, legink�bb csak azok, akik vad�sztak m�r vele, hogy igenis meglep�en f�rge, �s ha egyszer szimatot fog, nem t�r�dik semmif�le akad�llyal. Legt�bbsz�r vissza kell fogni, vezet�i ugyanis nem mindig tudnak l�p�st tartani vele. Ny�l mellett szarvas k�vet�s�re is haszn�lt�k p�ld�ul Belgiumban. Testfel�p�t�sse miatt ezekre a vad�szatokra kifejezetten alkalmas, nem jelent ugyanis sz�m�ra neh�zs�get a s�r� aljn�v�nyzetben val� f�rk�sz�s. Marmagass�ga: 32-36 cm. S�lya: 20-25 kg. "Nagy kutya r�vid l�bakon"-�rta r�la egy francia �r�. Val�ban r�vid l�b�, ugyanakkor hossz� t�rzs�, nagy fej� kutya. �br�zat�nak jellegzetes karaktert lel�g� hatalmas f�le �s b�natos, r�ncos pof�ja ad. Szeme s�t�tbarna, a fejtet� dombor�, nyaka izmos. V�gtagjai amellett, hogy r�videk, vastagok is. Farka elv�konyod�, kiss� felfel� �vel. Sz�rzete r�vid, s�r�, kem�ny. Sz�ne v�ltoz�, lehet feh�r alapon fekete �s barna foltos vagy feh�r alapon barna foltos. �l�nk, �rtelmes j�sz�g. Kiegyens�lyozott �s az egyik legragaszkod�bb t�rs, de nagyon �rz�keny �s hajlamos f�l�nks�gre is. St�lusa egy�ni, mindig a saj�t feje ut�n megy, �gy kiss� �nfej�nek, makacsnak is mondhat�. A b�natosan komoly tekintete sokakat f�lrevezethet, a basset hound egy�tal�n nem kedveli az esem�nytelen �letet. Munka k�zben ugyan lassabb a t�bbi vad�sz� rokon�n�l, �m v�rbeli falkakutya: a ny�l mellett �zre, vaddiszn�ra, r�k�ra is vad�sztatj�k. Szimata p�ratlan. Vad�szat k�zben jellegzetes hangot ad a falka, "tutul", ami a hozz��rt�k szerint kellemes, szinte zenei �lm�nyt ny�jt. Falk�kban napjainkban Angli�ban �s �rorsz�gban biztos, hogy tartj�k, de m�s eur�pai orsz�gokban is vad�sztatj�k. Kedvenck�nt is tarthat�, de a kis lak�s vagy a kis kert nem neki val�.