
Basset hound

Szrmazsnak pontos krlmnyeit homly fedi, az azonban valsznsthet, hogy Franciaorszgban a 16. szzadban mr ltezett ilyen fajta. Tbben valljk, hogy innen eredeztethet, br azt is tudjuk, hogy hasonl testfelpts kutykat a kzpkori Angliban is tartottak. 1863-ban az els prizsi kutyakilltsokon mr szerepelt basset hound. Angliba 5 vvel ksbb kerlt egy pldny, amelyet elszr egy beagle-lel, utdaikat pedig bassettel proztattak. gy alakult ki a ma ismert basset hound, amelyet nll fajtaknt 1880-ban fogadtak el. Vadszteljestmnye hasnl a beagle-hez, mindkett a nyulakat zi, br ltszlag elg nehz elkpzelni, hogy ez a nehzkesnek tn llat kpes versenyre kelni a nyulakkal. Kevesen tudjk, leginkbb csak azok, akik vadsztak mr vele, hogy igenis meglepen frge, s ha egyszer szimatot fog, nem trdik semmifle akadllyal. Legtbbszr vissza kell fogni, vezeti ugyanis nem mindig tudnak lpst tartani vele. Nyl mellett szarvas kvetsre is hasznltk pldul Belgiumban. Testfelptsse miatt ezekre a vadszatokra kifejezetten alkalmas, nem jelent ugyanis szmra nehzsget a sr aljnvnyzetben val frkszs. Marmagassga: 32-36 cm. Slya: 20-25 kg. "Nagy kutya rvid lbakon"-rta rla egy francia r. Valban rvid lb, ugyanakkor hossz trzs, nagy fej kutya. brzatnak jellegzetes karaktert lelg hatalmas fle s bnatos, rncos pofja ad. Szeme sttbarna, a fejtet dombor, nyaka izmos. Vgtagjai amellett, hogy rvidek, vastagok is. Farka elvkonyod, kiss felfel vel. Szrzete rvid, sr, kemny. Szne vltoz, lehet fehr alapon fekete s barna foltos vagy fehr alapon barna foltos. lnk, rtelmes jszg. Kiegyenslyozott s az egyik legragaszkodbb trs, de nagyon rzkeny s hajlamos flnksgre is. Stlusa egyni, mindig a sajt feje utn megy, gy kiss nfejnek, makacsnak is mondhat. A bnatosan komoly tekintete sokakat flrevezethet, a basset hound egytaln nem kedveli az esemnytelen letet. Munka kzben ugyan lassabb a tbbi vadsz rokonnl, m vrbeli falkakutya: a nyl mellett zre, vaddisznra, rkra is vadsztatjk. Szimata pratlan. Vadszat kzben jellegzetes hangot ad a falka, "tutul", ami a hozzrtk szerint kellemes, szinte zenei lmnyt nyjt. Falkkban napjainkban Angliban s rorszgban biztos, hogy tartjk, de ms eurpai orszgokban is vadsztatjk. Kedvencknt is tarthat, de a kis laks vagy a kis kert nem neki val.

|