�jfundlandi

�se feltehet�en az a masztiffszer� kutya, mely nagy utat megt�ve �zsi�b�l jutott el Eur�p�ba. Itt azt�n a hegyi kuty�k egyik v�ltozatak�nt �lhetett sok�ig, m�g val�sz�n�leg a labrador retrieverrel keresztezt�k. Ez bizony�thatja azt a hihetetlen v�zim�datot, amit az �jfundlandin�l megfigyelhet�nk. Nev�t 1775-ben kapta. Az els� fajtale�r�s 1886-ban k�sz�lt r�la, �s ett�l kezdve jegyzik a vil�gban. Sok�ig �j-Fundland z�tonyokkal teli partvid�k�n a hal�szb�rk�kat kalauzolta t�vedhetetlen biztons�ggal. Hatalmas, medv�re eml�keztet�, tekint�lyt parancsol� megjelen�s� fajta. T�rzse hossz�k�s, er�s fel�p�t�s�. Nagy fej�t sz�les koponyacsontja teszi m�g jellegzetesebb�. Er�s, r�vid a nyaka, egyenes, sz�les a h�ta. Mellkasa m�ly, hasa kiss� felh�zott. Fark�t lel�gva tartja, ha figyel vagy izgalmi �llapotba ker�l, sarl�san felemeli. V�gtagjai er�sek, egyenesek. Hossz� sz�r�, sz�rzet�nek tapint�sa durva, er�s sz�l�. Sz�ne fekete, el�fordul bronzos csillog�s� is. Marmagass�ga: 68-75 cm (kan), 62-70 cm (szuka). S�lya: 50-70 kg. A �jfundlandi akt�v, mozg�kony fajta. Rendk�v�li v�zim�data az els�dleges tulajdons�ga, ami az ember szolg�lat�ba �ll�totta. A v�zben �s a v�zparton f�radhatatlan. Nagy tengerparti �d�l�helyeken gyakran tal�lkozhatunk �jfundlandi kuty�kkal, amint a vizet k�mlelik. A v�zi ment�st a t�k�lyre fejlesztett�k ezzel a fajt�val. Csendes, bar�ts�gos magatart�sa miatt kedvenck�nt is egyre n�pszer�bb� v�lt. Minden ment�kutyafajt�ra jellemz� a gyerekek mindenekfeletti szeretete. �gy van ez az �jfundlandival is. H�zhatj�k, vonhatj�k, sz�r�n�l, f�l�n�l fogva, nem b�ntja. �rtelemt�l csillog� szemekkel figyel, vigy�z kis bar�taira.