Shagya-arab

az arabok féltett kincsének magyar utóda

A ló másik neve a bábolnai arab ló, sokan így nevezik.

1789-ben II. József, a Habsburg-Lotaringiai-ház uralkodója, Bábolna-Banapusztán megalapította a Bábolnai Császári Ménest. A helyszínt stratégiai okokból választották: Bábolna félúton volt a császári főváros, Bécs, valamint az ekkor már jelentős lótenyésztéssel bíró Mezőhegyes egyfajta "fiókállomásként" működtették, később azonban két rendeletnek köszönhetően jóval túlnőtte ezt a szerepkört. Az első határozat 1806-ban látott napvilágot, mikor I. Ferenc császár elrendelte, hogy mostantól "kiváló és nemes" lóállomány tenyésztése a cél. A rendelet létrejöttének oka az volt, hogy a hadseregnek az addiginál gyorsabb, szívósabb és egyúttal nemesebb küllemű lovakra volt szüksége. 1816. március 18-án megszületett az a határozat, miszerint a magas arab vérhányaddal rendelkező bábolnai, illetve az ausztriai Radautz ménesből származó, szintén arab vérvonalakat hordozó kancákat mostantól csak arab telivér ménekkel szabad fedeztetni. A rendelet életbelépésének idejére tehető a shagya-arab fajta (Ságia arab) létrejötte. Még ebben az évben, a napóleoni háborúk során, öt arab mént zsákmányoltak Franciaországban, melyek Bábolnára kerültek. Emellett több tisztavérű arab mént vittek a ménesbe, melyeket a császári megbízottak arábiai expedíciók során szereztek. A shagya-arab 1878-ban és 1900-ban, két párizsi világkiállításon mutatkozott be a nemzetközi nagyközönség előtt. A fajta virágkora az 1932 és 1942 közötti időszakra tehető, mikor Bábolna és az ott tenyésztett állomány Pettkó-Szandtner Tibor ménesparancsnok irányítása alatt világhírnévre tett szert. Bábolna súlyos károkat szenvedett a második világháború során, a háború után pedig szocialista mintagazdaságot építettek ott ki. A ménes fennmaradása az ekkoriban igen jövedelmező bábolnai baromfitenyészetnek volt köszönhető. A shagya-arabot 1978-ban ismerte el külön fajtaként az Arab Lovat Tenyésztők Világszövetsége. A fajtára jellemző, hogy egyedei a több száz éves fajtatiszta tenyésztésnek köszönhetően igen egységesen örökítenek. Leginkább távlovaglásra és hobbicélokra használják, de díjugratásban is számos vérvonallal találkozhatunk, melyben fellelhetőek arab ősök (pédául: Ramzes, Gazal, VII és Bajar).

... egyéni bajnok ...

A fajta névadó ménje, Shagya Senior 1836-ban, Szíriából került Bábolnára. A 2006-os, aacheni Lovas Világjátékokon egy Bábolnán tenyésztett shagya-arab ló, Hungares szerezte meg távlovaglásban az egyéni bajnoki címet. Lovasa a spanyol Miguel Vila Ubach volt.

Tulajdonságai

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: 149-160 cm

Szín: minden alapszín, de a tarka nem kívánatos

Felépítés: arányos testfelépítés, finom, egyenes vagy csukafej, ívelt, magasan illesztett nyak, erős mar, középhosszú hát, erős lábszerkezet

Jellemzők: nagy teherbírású, élénk, intelligens, nemes küllemű

Származási hely: Magyarország, Bábolna

Eredet: 19. század

Élettere: kontinentális éghajlat (ősök: sivatag, szavannák)