Falabella
a legkisebb
A falabella a világ legkisebb méretű lófajtája. Kialakulásának előzményei a spanyolok dél-amerikai hódításainak idejére tehetők. A spanyolok, mikor visszavonulóban voltak, szabadon eresztették lovaik nagy részét. Ezek vad méneseket alkotva bejárták a pampákat, ahol az ivóvíz eléréséhez megtett utak során hozzáedződtek a nagy távolságokhoz, valamint a délnyugati, sokszor viharos szélhez és az erősen tűző naphoz is. Ezekben a ménesekben az elszigeteltség és az alacsony létszám miatt gyakori volt a beltenyészet. Valószínűleg sok generáción át öröklődtek a genetikai mutációk, és ez eredményezhette, hogy bizonyos egyedek igen kicsik maradtak. Ez tűnt fel a Falabella család tagjainak, akik a 19. század közepén elkezdték a fajta tudatos tenyésztését. Bizonyos források szerint egy törpe indiánló volt a fajta alapítóménje, mások pedig említik, hogy shetlandi pónikat is bevontak a tenyésztésbe. Egy biztos: a falabella kialakulása éveken át folyó, tudatos tenyésztői munka eredménye. Az egyedek néha enyhe aránytalanságokat is mutatnak, ami általában a testhez képest túl nagy fej vagy szabálytalan lábszerkezet formájában nyilvánul meg. A falabella nem igazán hasznosítható: hobbiállatként terjedt el. Ha van a méretéhez illő fogat, azt szívesen húzza. Ma főleg Dél- és Észak-Amerikában tenyésztik.
... gyakran 40-45 évig is él ...
A falabella általában igen hosszú életű. Gyakoriak az olyan egyedek, melyek 40-45 évig is élnek. Előfordul olyan falabella, mely istálló helyett tulajdonosa házában alszik. Az egyedek szobatisztaságra is megtaníthatók. Kicsi mérete miatt nem kell rá igazi lószerszám, hámban, pórázon is vezethető.
Tulajdonságai
Vérmérséklet: melegvérű
Marmagasság bottal: maximum 75 cm, a legtöbb egyed 65 cm alatt (törpeló)
Szín: mindenféle
Felépítés: gyakran enyhén aránytalan test, dús, selymes sörény és farok
Jellemzők: kedves, intelligens, barátságos
Hasznosítás: hobbiállatként
Származási hely: Argentína, Buenos Aires
Eredet: 19. század
Élettere: dél-amerikai pampák
|