Angol telivér
a leggyorsabb
Az angol telivér a világ egyik legismertebb és legnemesebb fajtája, mely évszázadok óta óriási szerepet játszik számos más lófajta kialakításában is. Ha nemes küllemet, friss vért, gyorsaságot, térölelő jármódokat és küzdőképességet kell bevinni egy mindezek hiányával küszködő fajtába, akkor a tenyésztők gyakran ehhez a fajtához nyúlnak. Az angol telivér minden egyes egyede a fajta három alapító ménjének génjeit hordozza magában. Darley Arabian, Godolphin Arabian és The Byerly Turk három arab vérű mén volt, melyeket a 17. század elején hoztak Nagy-Britanniába. Ezekkel fedeztették be a 14. század óta a térségben élő galloway fajtájú kelta póni kancákat. Az eredmény minden várakozást felülmúlt, hisz létrejött egy olyan ló, mely teherrel a hátán, nagy sebességgel hosszú távok teljesítésére volt képes. Mindez új dimenziókat nyitott a virágzásnak induló lóvesenyzés történetében, kiváltképp mivel az új sport az arisztokrácia széles körű támogatását is élvezte. A fajta első méneskönyvét az angol Jockey Club felkérésére James Weatherby készítette 1791-ben. Ebben 387 kanca szerepelt, melyek mindegyike visszavezethető Eclipsre (Darley Arabian fia), Matchemre (Godolphin Arabian unokája) és Herodra (Byerly Turk ükunokája). Az azóta kiadott méneskönyvekben nyomon követhető, hogy minden egyed ezekhez a gyökerekhez vezethető vissza. Az angol telivérek részvételével rendezett lóversenyek már az 1740-es évektől elterjedtek Észak-Amerikában, de az angol telivér tenyésztése csak a 19. század második felében jutott el oda. Az első tengerentúli angol telivér-méneskönyvet 1873-ban, Kentucky államban adták ki. 1896 óta azonban az ottani tenyésztést is az angol Jockey Club dokumentálja. A tudatos, teljesítmény-központú lótenyésztés, melybe kizárólag a legjobb egyedek kerülhetnek, már több mint 250 éve folyik. A Jockey Club számítógépes nyilvántartásában ma több mint 1,8 millió ló szerepel származásával együtt. Ez az adatbázis az 1800-as évek vége óta született összes angol telivért tartalmazza, emellett naprakész eredményeket biztosít a világ összes fontos angol telivér-versenyéről. Anglián és az USA-n kívül ma Ausztráliában, Új-Zélandon, Írországban, Franciaországban és Németországban vannak a legjelentősebb tisztavérű tenyészetek. A hazai telivértenyésztés kezdete gróf Széchenyi István és Wesselényi Miklós nevéhez fűződik. Magyarországon az 1800-as évek eleje óta rendeznek lóversenyeket. Európában főleg közép- és hosszú távú versenyekre tenyésztik a telivért. Az USA-ban a közelmúltig főleg a rövid távra alkalmas sprinter telivéreket tenyésztették, de ma már ott is hosszabb távok a népszerűbbek.
... 64 km/órás sebesség ...
A fajta ménjeinek neve mögött mindig szerepel az xx jel. Az angol telivér eredeti neve thoroughbred (arabul kehilan), mely áttenyésztett, tisztán tenyésztett fajtát jelent. A fajta egyedei 64 km/órás sebesség elérésére is képesek, ami rövid távon alkalmanként még több lehet. Bár minket nem sorolnak a nagy telivértenyésztő nemzetek közé, mindenhol tudják, hogy a világ eddigi legeredményesebb telivérje a magyarországi születésű Kincsem volt. A csodakanca 1874-ben, Tápiószentmártonban jött világra. 54 versenyen vett részt Európa-szerte, és mindegyiket megnyerte. A szintén magyar tenyésztésű Kisbér 1876-ban megnyerte a világhírű Epsom Derbyt. A 20. század legjobb magyar tenyésztésű telivérje Imperiál volt. Csodálatos galopperedményei mellett fedezőménként az angol telivér és a magyar sportló fajta tenyésztésében is maradandót alkotott.
Tulajdonságai
Vérmérséklet: telivér
Marmagasság bottal: 150-173 cm
Szín: leggyakrabban pej vagy sárga, de minden alapszín előfordul
Felépítés: szinte tökéletes arányok, nemes fej, hosszú, egyenes nyak, széles szügy, dőlt vállak, kifejezett mar, feszes, hosszú hát és ágyék, jól izmolt far, erős láb- és pataszerkezet, rövid szárak, nyitott csánk, a belső szervek is a nagy teljesítményt szolgálják
Jellemzők: atletikus, robbanékony, gyors, nagy állóképességgel rendelkezik, lapos és térölelő mozgású, kitűnő versenyló
Hasznosítás: hátaslóként
Származási hely: Nagy-Britannia, Anglia
Eredet: 17.-18. század
Élettere: óceáni éghajlat
|