Andal�z

a vil�g els� h�taslova

Az andal�z hivatalos neve a 20. sz�zad eleje �ta "tisztav�r� spanyol fajta" (pura raza espanola). Az andal�z kifejez�s a fajta sz�rmaz�si hely�re utal, de ezt a nevet a k�znyelv sz�mos egy�b, nem tiszt�n teny�sztett, de a t�rs�gben �l� egyedre is haszn�lja, ez�rt l�tt�k sz�ks�gesnek egy �j, pontos n�v bevezet�s�t. A Kr.e. 4000 k�r�l k�sz�lt barlangrajzok tanuls�ga szerint az andal�z �seit m�r ebben az id�szakban is lovagolt�k, ami a t�rt�nelmi kutat�sok jelenlegi �ll�sa szerint azt jelenti, hogy ezeket a lovakat haszn�lt�k a vil�gon el�sz�r h�task�nt. Egyes elm�letek azt bizony�tj�k, hogy az andal�zt m�r Julius Caesar kor�ban is idegen v�rt�l mentesen teny�sztett�k. A spanyol l� sz�mos uralkod�t elb�v�lt: az andal�z szerelmese volt Caligula r�mai cs�sz�r, Oroszl�nsz�v� Rich�rd, Nagy Frigyes �s Nap�leon is. Emellett szinte minden kir�lyi �s nemesi udvartart�s elengedhetetlen "kell�ke" volt a spanyol l� vagy valamely olyan fajta, melyre a spanyol v�r is hat�ssal volt. V�laszt�k pedig volt b�ven, hisz az andal�zt�l eredeztethet� a lipicai, a n�polyi �s m�g sorolhatn�nk. Kisebb h�nyadban, de szint�n tal�lhat� spanyol v�r a n�niusz, a holsteini �s a hannoveri fajt�ban is. Spanyol eredet� volt az angol teliv�r fajta kialak�t�s�hoz haszn�lt kanc�k egy r�sze is. A spanyol l� a hidegv�r�ek k�z�l hatott a boulogne-ira �s a norira is. �szak- �s D�l-Amerika l�teny�szt�s�ben szinte minden fajta spanyol �s�kt�l eredeztethet�. Ma m�r lehetetlen megmondani, hogy a m�s fajt�kban haszn�lt spanyol v�rvonalak mekkora h�nyada volt andal�z, az viszont bizonyos, hogy a fajta k�llemi jegyei gyakorlatilag minden, itt felsorolt fajta egyedein fellelhet�k. Az andal�z lovat m�r a kezdetekt�l els�sorban h�tasl�k�nt hasznos�tott�k. A fajta teny�szt�se a k�z�pkor utols� sz�zadaiban a d�lspanyol karthauzi kolostorokban folyt. Egy h�res nemes, Don Alvaro Obertus de la Valeto v�grendelet�ben a szerzetesrendre hagyott egy 40 km2-es, l�teny�szt�sre kiv�l�an alkalmas ter�letet, �gy 1476-ban bek�vetkezett hal�la ut�n a lovakhoz j�l �rt� karthauziak vett�k �t a teny�szt�s vezet�s�t. A h�rom legfontosabb tisztav�r� teny�szet Jerez de la Frontera, Sevilla �s Casallo k�rny�k�n m�k�d�tt. Ezenk�v�l jelent�s volt a nemesi csal�dok andal�z �llom�nya is: a zamoranos, a guzmanes �s a valenzuelas mind-mind ilyen meg�ntulajdon� m�nes volt. Az andal�z m�neseket t�bb s�lyos csap�s is �rte: Nap�leon seregei sz�mos egyedet zs�km�nyoltak, de szerencs�re a szerzetesek el tudt�k rejteni az �llom�ny nagy r�sz�t. 1832-ben j�rv�ny puszt�tott az ekkor m�r nem karthauzi k�zen l�v� �llom�nyban, amit csak n�h�ny egyed �lt t�l. A spanyol korm�ny ezut�n eg�szen az 1960-as �vekig kiviteli tilalmat rendelt el az andal�zra, az �llom�ny regener�l�sa �rdek�ben. A fajta ma az egyik legkedveltebb h�tasl� a vil�gon: egyed�l Andal�zi�ban 124 ezer teny�szkanca tal�lhat�. A fajta rokonteny�szt�se tilos, �s erre a  nagy egyedsz�m miatt nincs is sz�ks�g.

... j�r�szt feket�k �s pejek voltak ...

Az andal�z eleganci�ja, akci�s mozg�sa �s tanul�konys�ga tette lehet�v� a h�res spanyol lovasiskola megalap�t�s�t, melynek f�ld feletti �s egy�b gyakorlatait a b�csi spanyol lovasiskola is hasznos�totta. A 19. sz�zad elej�n az andal�zok teny�szt�s�nek egy r�sz�t Pater D. Pedro Jose Zapata y Caro ir�ny�totta. Az � fel�gyelete alatt h�ress� lett zapata m�nes egyedei j�r�szt feket�k �s pejek voltak. Ez az �llom�ny nemes�tette a portug�l lovakat.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 162-167 cm

Sz�n: leggyakrabban sz�rke vagy pej, de fekete is megengedett

Fel�p�t�s: nemes, egyenes fej, sz�les homlok, nagy szemek, er�s, �velt nyak, er�teljes sz�les v�llak, ar�nyos, viszonylag r�vid test, g�mb�ly� far, k�zepesen hossz�, er�s l�bak, d�s, hossz� s�r�ny �s farok

Jellemz�k: atletikus, fordul�kony, intelligens, tanul�kony, megb�zhat�, j�rm�djai j� min�s�g�ek: �temes l�p�s, akci�s �get�s, nyugodt, lapos v�gta

Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt

Sz�rmaz�si hely: Spanyolorsz�g, Jerez de la Frontera

Eredet: t�rt�nelem el�tt

�lettere: mediterr�n �ghajlat