Puli

�sid�kt�l fogva az �llatait szabadon, nom�d, f�lnom�d k�r�lm�nyek k�z�tt nevel� p�sztor seg�t�je. P�sztorkod� el�deink hozt�k magukkal a K�rp�t-medenc�be. A 'puli' sz�t az 'abuly', 'apuly' �smagyar szavakb�l eredeztetik a nyelv�szek, ami azt jelentette: becses, becsben �ll�, �rt�kes. �vsz�zadokon kereszt�l gondosan �gyeltek is r�, hogy felt�tlen munkak�szs�ge megmaradjon. A 20. sz�zad el�tti id�kr�l kev�s, �s egym�st�l sokszor elt�r� le�r�s maradt r�nk. A p�sztorok terel�kuty�ikat k�llemre val� tekintet n�lk�l pulinak nevezt�k, �s ez a szok�s m�ig fennmaradt. Az egys�gesen hossz�, eg�sz testet bebor�t� sz�rzet, zsin�ros jelleg, r�vid arcorri r�sz, l�g� f�l, r�vid, n�gyzetes (kvadratikus) test, h�t�ra teljesen visszakunkorod� farok az "�jrafelfedez�se" ut�n megindult tudatos teny�szt�i munka eredm�nye. Marmagass�ga: 37-44 cm. S�lya: 10-15 kg. Csontozata finom, szik�r, f�le l�g�, nem l�tszik, nyaka a v�ll�t�l nem k�l�n�l el l�that�an, hossz� sz�rzete kit�lti a k�t l�bp�r k�zti teret, �s rendszeres gondoz�st ig�nyel. Sz�ne leggyakrabban fekete, elterjedt a feh�r, ritk�bban maszkos fak�, �s leg�jabb t�rekv�s a sz�rke sz�nv�ltozat "fel�leszt�se". Mozg�sa elapr�z�, de igen gyors. �l�nk, rendk�v�l figyelmes, igen gyorsan tanul, s�t nagyon ig�nyli a foglalkoz�st, tan�t�st. H�s�ges, b�tor, kiss� csahol�s. �n�rzetes, az igazs�gtalan feny�t�st nem t�ri, duzzog. Ma kev�sb� haszn�lj�k terel�sre, igen elterjedt h�z�rz�k�nt �s t�rsnak, k�l�nleges megjelen�se luxuskuty�v� is tette.