Csau-csau
Kétezer éves múltra visszatekintő, feltehetően tibeti fajta. A mai Kína területére valószínűleg a mongol hódítókkal kerülhetett, akik a tibeti dog és szibériai szamojéd spicc (talán nem is tudatos) keresztezésével érték el az akkor még ismeretlen mackóforma kutyafajtát. Jó harci kutya válhat majd belőle-gondolhatták, de a köztudottan nagy kutyarajongó kínai uralkodóosztály, látván a csau-csaut, első elragadtatásában elnevezte, és szinte társadalmi rangra emelte. Különleges, rögtön felismerhető fajta. Feje spiccszerű, felálló kis füle, ferde metszésű sötétbarna szeme joviális kifejezést kölcsönöznek a csau-csaunak. Az egyetlen kutyafajta, akinek nyelve minden esetben kékeslila. Izmos nyakán a szőr sajátos gallért képez. Háta egyenes, mellkasa fejlett, kissé felhúzott, hasa széles ágyékba fut. Végtagjai erős csontúak, kis szőrzászlók díszítik. Farkát mindig hátára kunkorítja. Tömött, dús szőrzetének színe lehet fehér, krémszínű, vörös, kék (!) és fekete. Marmagassága: 43-55 cm. Súlya: 20-27 kg. Eredetileg harci kutyának szánták, ám már-már különc egyénisége, zárkózott méltóságteljes viselkedése révén megkedvelték és a fajta megmenekült az akkoriban mindennapos kutyaviadaloktól. Őrző-védő, a túlzott törődést, pátyolgatást nem kedveli. Bizalmatlan az idegenekkel, és más kutyafajtákkal sem nagyon találja a közös hangot-igaz, nem is nagyon keresi.
|