Kisb�ri f�lv�r

a katonas�g egykori h�tasa ma sokoldal� sportl�

A kisb�ri f�lv�r a m�nes eredeti otthon�r�l, a Kom�rom megyei Kisb�r telep�l�sr�l kapta nev�t. A 15 ezer hekt�ros ter�let, mely eredetileg Batthy�ny K�zm�r gr�f csal�di birtoka volt, az 1848-49-es forradalom �s szabads�gharc ut�n ker�lt cs�sz�ri k�zre. I. Ferenc J�zsef az �jonnan szerzett ter�let�n katonai m�nes kialak�t�s�t rendelte el, melynek c�lja egy "nemes v�r� l�fajta" kiteny�szt�se, valamint az orsz�g m�n�llom�ny�nak jav�t�sa, b�v�t�se lett. A m�nest, mely eredetileg angol teliv�rek teny�szt�s�re volt hivatott, 1853-ban alap�tott�k. Megfelel� egyedsz�m� angol teliv�r �llom�ny hi�ny�ban azonban teliv�rek behozatala mellett igen vegyes sz�rmaz�s�, de mind k�llem, mind t�pus alapj�n k�vetkezetesen �sszev�logatott kanc�k alkott�k a kisb�ri m�nest. Az egyedek f�k�nt arab, spanyol, norfolki �s mecklenburgi fajt�j�ak voltak. Ezt a kanca�llom�nyt sz�mos gener�ci�n �t csak angol teliv�r m�nek fedezhett�k. A 20. sz�zad elej�n alapultak meg a fajta m�ig h�res t�rzsei: Fen�k, Filou, Kozma, Maxim, Shannon stb. Ezek a nevek nem csak kisb�ri fajt�ban lelhet�k fel: sok, sz�rmaz�s szempontj�b�l vegyes h�tter�, eredm�nyes modern sportl� �seinek valamelyike vezethet� vissza ezekhez a v�rvonalakhoz. A kisb�ri f�lv�rt t�bbsz�r nemes�tett�k, vagy er�s�tett�k m�s fajt�kkal: a mez�gazdas�g t�rh�d�t�sa miatt p�d�ul furioso-north star fajt�j� m�nek tett�k t�megesebb� az �llom�ny egy r�sz�t. K�s�bb, a k�t vil�gh�bor� k�z�tt, h�rom trakehneni m�n: Form�s, Lobog� �s Sz�plak ker�lt a m�nesbe. A trakehneni a kisb�rihez igen hasonl� genetikai h�tt�rrel b�r, ez�rt ez az ilyen jelleg� keresztez�s a fajta j� tulajdons�gainak tov�bb�r�kl�d�s�t er�s�tette. �rdekess�g, hogy a trakehneni teny�szt�s�ben is haszn�ltak kisb�ri lovakat. Az 1948-as sz�let�s� Burnus p�ld�ul - mely Dr. Reiner Klimke alatt igen sikeresen szerepelt nemzetk�zi lovastusaversenyeken, majd a trakehneni fajta egyik h�res t�rzsm�nje lett - anyai �gon Fen�k �s Maxim kisb�ri v�rvonalakb�l sz�rmazik (Fen�k V �s Major xx Maxim). A m�sodik vil�gh�bor� sor�n a t�bbi hagyom�nyos magyar l�fajt�hoz hasonl�an a kisb�ri �llom�ny is jelent�s k�rokat szenvedett. A Kisb�rr�l k�l�nb�z� helyekre kimenek�teni pr�b�lt 610 l� k�z�l mind�ssze 150 egyed ker�lt vissza az orsz�gba. 78 l� az USA-ba ker�lt, �s ezt az �llom�nyt m�ig fajtatiszt�n teny�sztik tov�bb. Az itthon megmaradt egyedekre azonban nehezbb sors v�rt: a m�nes el�sz�r B�boln�ra ker�lt, majd Parragpuszt�ra �s Als�vasdinny�re. A h�bor� ut�n, a s�rv�ri m�nes kanc�inak bevon�s�val siker�lt valamennyire regener�lni a fajt�t, az 1960-as �vekben azonban h�tt�rbe szorult a fajtatiszta-teny�szt�s, �s a l��llom�ny m�rete kritikusan cs�kkent. A kisb�ri f�lv�rt 1989 �ta saj�t teny�szt�egyes�let gondozza. H�la nekik, a fajta ma m�r k�r�lbel�l 1000 teny�szkanc�t �s t�bb mint 140 fedez�m�nt tudhat mag��nak, �s az ut�bbi h�sz �v tudatos teny�szt�i munk�ja jelent�s min�s�gi javul�st is hozott. A mai kisb�ri f�lv�r megfelel a modern sportok k�v�nalmainak: sokoldal�an �s eredm�nyesen hasznos�that� d�jugrat�sban, lovastus�ban, fogathajt�sban �s d�jlovagl�sban is.

... sz�les k�rben elterjedtek ...

Eleinte a fajta l��llom�ny�b�l csak a kanc�kat teny�sztett�k tov�bb. Az els� kisb�ri f�lv�r m�n, mely fedezhette saj�t fajt�inak egyedeit, az 1904-t�l enged�lyezett Fen�k I. volt. Kisb�r volt az els� olyan magyarorsz�gi teny�sztelep, melynek m�njeivel - t�r�t�s ellen�ben - mag�ntulajdonban l�v�, a m�nesen k�v�li kanc�kat is lehetett fedeztetni (1855-t�l). Ez az oka annak, hogy a kisb�ri v�rvonalak m�r a korai gener�ci�kt�l kezdve sz�les k�rben elterjedtek a magyar l�teny�szt�sben. 

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 160-170 cm

Sz�n: s�rga, ritk�bban pej, elv�tve fekete �s sz�rke, a deres �s a tarka nem megengedett

Fel�p�t�s: ar�nyos testfel�p�t�s, nemes, egyenes vonal� fej, hossz�, k�z�pmagasan illesztett, �velt nyak, magas mar, k�zepesen hossz� h�t, k�zepesen sz�les, j�l izmolt far, szab�lyos l�bszerkezet

Jellemz�k: intelligens, k�nnyen kezelhet�, sokoldal�an hasznos�that�, a legt�bb lovassportban tehets�ges

Hasznos�t�s: els�sorban h�tasl�k�nt, de fogatban sem ritka

Sz�rmaz�si hely: Magyarorsz�g, Kisb�r

Eredet: 19. sz�zad

�lettere: kontinent�lis �ghajlat