Magyar sportló

modern fajta, modern célok

A magyar sportló a legfiatalabb fajta Magyarországon, melynek felügyelő és szabályozó szerve, a Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete 1990 óta működik. A fajta lóállománya nem köthető egyetlen helyszínhez vagy méneshez sem: a tenyésztés nagyrészt magántulajdonban lévő, az ország legkülönbözőbb részein élő egyedeken alapul. A rendszer, melyben a fajta tenyésztése működik, megfelel a Magyarországon ma érvényesülő piaci viszonyoknak. A fajtába felvehető lovak kiválasztása, illetve teljesítményük vizsgálata központilag szabályozott, a fedeztetés, a tartás, a nevelés, a kiképzés, valamint a vizsgákon való részvétel azonban a tulajdonosok önerejéből történik. Az állami tulajdon szinte kizárólag a tenyésztők rendelkezésére bocsátott fedezőmének formájában van jelen a fajta piacán. A állomány számos ménje magántulajdonú, ahogy a kancaállomány szinte teljes egésze is. A fajtában fedeznek olyan mének is, melyek sosem jártak Magyarországon, hisz a mesterséges megtermékenyítés segítségével lehetővé vált, hogy a világ szinte bármely ménjének spermája elérhető legyen a nagyközönség számára is. A fajta, mint ahogy neve is mutatja, sportra, azon belül is elsősorban díjugratásra alkalmas egyedeket ad, de egyesek díjlovaglásban, lovastusában és fogathajtásban is eredményesek. A magyar sportló alapját elsősorban a mezőhegyesi, illetve az abból továbbtenyésztett lóállomány adja, de a fajta kialakításában fontos szerepet játszottak többek között a rádiházi ménes magyar félvér, valamint a bólyi ménes hannoveri eredetű egyedei is. Ezeket elsődlegesen holsteini, hannoveri, holland és francia ménekkel fedeztetik, de ma már elmondható, hogy szinte minden híres európai vérvonal megtalálható a magyar sportló fajtában. A tenyésztők az új mének bevonása mellett nagy figyelmet fordítanak a régi hazai kancacsaládok megőrzésére is. A tenyésztőegyesület ma körülbelül 2000 tenyészkancát tart számon, valamint mintegy 200 fedezőmént, melyek közül sokak csak mélyhűtött spermája van ténylegesen jelen Magyarországon. A fajta igen népszerű, és hosszú távon is jó kilátásokkal bír, hisz a lovassportok még mindig jelenetősen növekvő térhódításával egyre nagyobb minőségi lóállományra mutatkozik igény.

... kialakulását három mén alakította ...

A fajta kialakulását három mén alakította a legnagyobb mértékben: a mezőhegyesi lovak leírásából már ismert Ramzes Junior és Aldato, valamint az 1970-es években Németországból behozott Toborzó. A "magyar félvér" kifejezéssel gyakran találkozunk, és számos szakkönyv külön fajtaként említi. Magyar félvér alatt-különösen a magyar spotló fogalom megjelenése óta-ma már gyakorlatilag az a hazánkban fellelhető, melegvérű lóállomány értendő, mely egyik fajtába sem sorolható.

Tulajdonságai

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: 165-170 cm

Szín: minden szín

Felépítés: tömeges, arányos, jól izmolt test, nemes fej, enyhén ívelt nyak, dőlt vállak, közepesen hosszú hát, jól izmolt, gömbölyű far, szabályos lábszerkezet 

Jellemzők: intelligens, tanulékony, általában kitűnő ugróképességgel rendelkezik, elegáns megjelenésű

Hasznosítás: hátaslóként

Származási hely: Magyarország

Eredet: 20. század

Élettere: kontinentális éghajlat