Risso-delfin

Latin n�v: Grampus griseus Angol n�v: Risso's dolphin El�fordul�s:m�rs�kelt vizekben M�ret�k:2,6-3,8 m�ter T�meg:300-500 kg Cikk r�luk:Rendszertani helye A Risso-delfin a cetek (Cetacea) rendj�n �s a fogascetek (Odontoceti) alrendj�n bel�l a delfinf�l�k (Delphinidae) csal�dj�ba tartozik. Kor�bban egyes szerz�k a kardsz�rny� delfinnel, a g�mb�ly�fej� delfinekkel �s m�g n�h�ny fajjal egy�tt egy k�l�n csal�dba, a g�mb�ly�fej�delfin-f�l�k (Globicephalidae) k�z� sorolt�k. Ezt a delfinfajt egy Risso nev� amat�r term�szetb�v�rr�l nevezt�k el, aki 1811-ben Nizza k�zel�ben egy elpusztult delfint tal�lt a tengerparton. Az �llatr�l k�sz�tett feljegyz�seit �s rajzait elk�ldte a kor legh�resebb francia biol�gus�nak, Cuviernek. Egy m�sik p�ld�ny Brest mellett vet�d�tt partra; ennek a kopony�ja �s a b�re ugyancsak Cuvierhez ker�lt. A tud�s a nizzai delfint Delphinus aries (kos-delfin), a m�sikat Delphinus griseus (sz�rke delfin) n�ven �rta le. 1828-ban Gray a kardsz�rny� delfinnel �s t�bb m�s fajjal egy�tt a Grampus nemzets�gbe sorolta �t a fajt. A Grampus n�v val�sz�n�leg a francia grand poisson (nagy hal) kifejez�sb�l ered; a hal�szok �s a cetvad�szok n�ha a kardsz�rny� delfinre, n�ha m�s cetfajokra haszn�lt�k ezt a nevet. A griseus sz� az �llat sz�rk�s sz�n�re utal. Elnevez�sei Angol: grampus, grey grampus, grey dolphin, Risso's dolphin Francia: dauphin de Risso, dauphin de Cuvier Holland: gramper Jap�n: szakamata kudzsira Mal�j: dolfin kelabu N�met: Rundkopfdelphin Orosz: avala Spanyol: calder�n gris Baszk: izurde muturmotza Le�r�sa A cetek k�z�tt kicsinek, a delfinek k�zt viszonylag nagynak sz�m�t. �tlagos hossza 3 m, s�lya 300 kg; a legnagyobb �llatok 4 m hossz�ak �s 600 kg s�ly�ak lehetnek. Az �jsz�l�tt p�ld�nyok hossza 1,5 m. El�ls� r�sze vaskos, farokr�sze keskeny. Cs�re nincs. Homlok�n saj�os, f�gg�leges m�lyed�s h�z�dik. Melluszonya hossz�, hegyes, h�tuszonya hossz� (50 cm) �s h�trafel� g�rb�l. Sz�ne az �letkorral v�ltozik. Az �jsz�l�tt borjak egysz�n� s�t�tsz�rk�k, majd hamarosan csokol�d�barn�v� v�lnak. Koruk el�rehaladt�val fokozatosan egyre vil�gosabb� v�lnak, a has �s a sz�j k�rny�ke majdnem feh�r lesz, az uszonyok viszont s�t�tek maradnak. A legid�sebb �llatokn�l az uszonyok hegye is kifeh�redhet. Ez az "�sz�l�s" nem egyform�n megy v�gbe minden Risso-delfinn�l, egyesek id�s korukra is s�t�tek maradnak, m�sok viszont majdnem teljesen kifeh�rednek. A Risso-delfinek b�re tele van forrad�sokkal, amelyek fajt�rsaik fogait�l erednek. Fogazata - amely teh�t kiv�l�an alkalmas a t�bbi delfin harapd�l�s�ra  saj�tos: fel�l egy�ltal�n nincsenek fogai, alul viszont, az �llkapocs cs�cs�nak k�zel�ben, 3-4 p�r nagy, hengeres foga van. A gerinc csigoly�inak sz�ma 68-69. Risso-delfin. Photo: Isabel Guzm�n. Elterjed�si ter�lete A Risso-delfin a meleg m�rs�kelt �s a tr�pusi �vezet lak�ja, mindh�rom �ce�nban el�fordul. Kedvelt tart�zkod�si helye a kontinent�lis lejt� (200-2000 m v�zm�lys�g) t�rs�ge. Felismer�se Legfelt�n�bb saj�toss�ga a rengeteg horzsol�s, amelyek j� f�nyviszonyok mellett m�r messzir�l �szrevehet�k. A Risso-delfin esetleg �sszet�veszthet� a palackorr� delfinnel (Tursiops truncatus) �s a kis kardsz�rny� delfinnel (Pseudorca crassidens), melyekt�l az al�bbiak alapj�n k�l�nb�ztethet� meg: A Risso-delfin b�re vil�gossz�rke �s tele van forrad�sokkal, h�tuszonya hossz�, hegyes, homloka tompa; a palackorr� delfin h�ta s�t�tsz�rke, forrad�sai ritk�n vannak, h�tuszonya kisebb, de hegyes, hossz� cs�re van; a kis kardsz�rny� delfin h�ta fekete, forrad�sai nincsenek, h�tuszonya hossz�, de lekerek�tett, homloka el�re�bl�s�dik. A parton tal�lt elpusztult �llat k�nnyen felismerhet� forrad�sair�l, hossz� h�tuszony�r�l �s a homlok�n lev� m�lyed�sr�l; ha szeg�nyb�l csak a csontv�za maradt, a saj�tos fogazat akkor is �tbaigaz�t. �letm�dja, viselked�se A Risso-delfin els�sorban tintahalakkal t�pl�lkozik. �ltal�ban 5-30 tag� csapatokban �l, de nagyobb iskol�kat is �szleltek m�r. Ut�dj�t a t�li h�napokban hozza vil�gra. N�ha csoportosan, ugr�lva haladnak, m�skor viszont csak h�tuszonyukat mutatj�k meg, amikor leveg��rt a felsz�nre j�nnek. 3-4 percet t�ltenek a felsz�n k�zel�ben, �s ezalatt 15-20 m�sodpercenk�nt vesznek leveg�t; ezt �ltal�ban 1-2 perces mer�l�s k�veti, de f�l�ra hosszat is a m�lyben tudnak maradni. Id�nk�nt f�gg�leges testtart�sban, fej�ket �s melluszonyukat a felsz�n f�l� emelve k�r�ln�znek (spyhopping). Ilyenkor k�t szem�k azonos ir�nyba n�z, teh�t bizonyos fok� t�rl�t�sra is k�pesek. Az emberekkel szemben n�ha gyanakv�ak, n�ha bar�ts�gosak. El�fordul, hogy meglovagolj�k a haj� orrhull�m�t (bowriding), vagy a haj� nyomdokviz�ben ugr�lnak. Gyakran keverednek m�s delfinfajokkal, �gy hossz�cs�r� delfinekkel (Stenella longirostris), �szaki simah�t� delfinekkel (Lissodelphis borealis) �s hossz�sz�rny� g�mb�ly�fej� delfinekkel (Globicephala melaena). �llatkertben keresztez�d�tt is a palackorr� delfinnel. A legh�resebb Risso-delfin egy bizonyos Pelorus Jack volt, akit 1888-ban l�ttak el�sz�r az �j-z�landi French Pass kik�t� k�zel�ben. Nev�t egy k�zeli tengerszorosr�l kapta. Ezt a szokatlanul vil�gos sz�n� h�m �llatot sohasem l�tt�k m�s delfinek t�rsas�g�ban, de a vesz�lyes tengerszorosokban halad� haj�kn�l mindig megjelent, �s mintegy r�vkalauzk�nt a haj� el�tt �szott, mutatva a biztons�gos utat. Egyetlen haj�t sem �rt baleset, ha Pelorus Jack jelen volt. 1904-ben a Penguin g�zhaj� egyik utasa r�l�tt a delfinre, ami�rt utast�rsai csaknem meglincselt�k. Pelorus Jack kiheverte s�r�l�s�t, �s tov�bbra is k�s�rgette a haj�kat, de a Penguint soha t�bb� nem k�zel�tette meg, �s az v�g�l el is s�llyedt. Pelorus Jacket 1912-ben l�tt�k utolj�ra; egyesek szerint cetvad�szok szigonya v�gzett vele, de val�sz�n�bb, hogy el�rehaladott kora okozta hal�l�t. Term�szetv�delmi helyzete A Risso-delfin viszonylag gyakori faj. A kutat�sok szerint az Egyes�lt �llamok partjai ment�n 60 ezer, a Csendes-�ce�n nyugati r�sz�n 85 ezer, keleten 175 ezer p�ld�ny �lhet. Glob�lis becsl�s nincs a l�tsz�m�ra. Hivatalos st�tusza: adathi�nyos (data deficient). H�s��rt sokfel� vad�ssz�k, Jap�n �s Sr� Lanka partjain�l jelent�s, Indon�zi�ban �s a karibi Saint Vincent szigeten kisebb sz�mban.