
Zsirf

Afrika ernyakcikkal tarktott szavanninak jellegzetes llata. A kifejlett bikk magassga az 5,80 m-t is elrheti. A helyi viszonyoknak megfelelen, tbb alfajuk alakult ki, ezek sznezetben s mintzatban klnbznek egymstl. Amilyen feltn a zsirf az llatkertben, ppen olyan jl beleolvad termszetes krnyezetbe: a fk koronjn tst Nap fny-rnyk jtkban felolddik az llat testnek krvonala. Jellegzetes a zsirf jrsa: bal els lba utn a bal htsval, a jobb els utn a jobb htsval lp, ezrt mozgsa furcsn imbolyg. A ring lps, vgtat zsirfcsapat felejthetetlen ltvnyt nyjt. A zsirfok fiatal gakkal, levelekkel tpllkoznak, ezeket hosszra kinyjthat, fogszervv alakult nyelvkkel tpik le. Kisebb csapatokban, csaldi ktelkben jrnak. Ltsuk s hallsuk kitn. Szvesen trsulnak legelsz antilopokkal, amelyeknek viszont a szaglsuk kivl. A zsirfbikk hatalmi harcukban hossz nyakukon l fejket prlyknt hasznljk. A zsirfborjt anyja minden tmad ellen btran vdelmezi, s az aclkemny patk rgsa mg az oroszlnra nzve is vgzetes lehet. A zsirf lehetleg nem fekszik le, mivel hossz lbaival tmads esetn nem tud hirtelen felugrani. A tehn borjt is llva hozza a vilgra, a kicsike lete pr mteres zuhanssal veszi kezdett. Kritikus perceket jelent a zsirf szmra az ivs: ilyenkor lbait teljesen szt kell vetnie ahhoz, hogy fejvel elrje a vztkrt, s ebben a testhelyzetben ki van szolgltatva ellensgeinek.






|