
Magyar vizsla
Rvid szr

Az egyik legrgibb magyar fajta. Egyes vlemnyek szerint sei a 10. szzadban mr magyar hordk ksri voltak. Az vszzadok sorn idegen vr kopkkal keresztezdtek s jelents a szerepe a trk srgaszn vadszebnek is. A II. vilghbor utn veszlybe kerlt a fajta. Vidken a jmd embereket teljesen kizrtk a vadszat gyakorlsbl, gy a magyar vizslk tenysztst a szp kutykat kedvel fvrosiak vettk a kezkbe. A tenyszcl a finom, kecses kllem volt, s httrbe szorult az erteljes megjelens, j vadszsztn kutyk szaportsa. Javuls csak az 1970-es vekben kezddtt, amikor jra a vadszemberek kezbe kerlt a tenyszts, s a fajta npszerv vlt az egsz vilgon. Marmagassga: 57-64 cm (kan), 53-60 cm (szuka). Slya: 22-30 kg. A szrzet rvid, egyenes, lnk fny, enyhn zsros tapints. Szne zsemlesrga, vrsesbarna s ezek tmenetei. A fej szikr, nemes, a koponya szles, a stop mrskelten kifejezett. A szem szne a szrzetnl valamivel sttebb, tekintete lnk. A fl nagyobb mret s lelg. Torokjkon a br lazbb, mint msutt, s nem kpez lebernyeget. Jl fejlett, lgy vonal izomzat jellemzi. Mellkasa mly, hasa felhzott. A far kiss lejts, nem csapott. A farkakat ltalban ktharmadra kurttjk. A magyar vizslnak kitn adottsgai vannak az alfldi, mezei vadszatokhoz, de minden terleten megllja a helyt. Rendkvl j a vadll kpessge, jl dolgozik vrcsapat s vonszolk munkban, nem tagadhatja le kop seit. Szvesen apportroznak, ersebb egyedei akr az zet is elbrjk. Vzi vadszaton is otthonosan mozognak. Rendkvl rzkeny, knnyen tanthat fajta. Jutalmazssal, sok dicsrettel sokkal tbb eredmnyt rhetnk el, mint erszakos parforce-idomtssal. Azonkvl, hogy a magyar vizsla tipikus vadszeb, gazdjnak llandan hzelg, kedvesked, igazi kedvence.



Drtszr

Kllemben hasonlt rvid szr rokonaihoz, de azoknl valamivel ersebb csontozat. Marmagassga: 57-64 cm (kan), 53-60 cm (szuka). Slya: 22-30 kg. Kevsb rzkeny termszet s az idjrs viszontagsgait is jobban brja. Szrzete drtszr. Jelenleg veszlyben lv fajta, sokan fradoznak megmentsn, a fajtajellegek megrzsn.
.JPG)
|