
Pumi

A puli s a 17-18. szzad sorn haznkba hozott juhokkal bekerlt felll fl terelkutyk keresztezsbl alakult ki. Dr. Raisits Emil vette szre a 20. szzad elejn, hogy a puli mellett a psztorok egy terrier jelleg kutyt hasznlnak, s neki ksznheten 1920-ban a puli dunntli vlfajaknt, 1923-ban pedig nll fajtaknt jelent meg killtsokon a pumi. Marmagassga: 35-44 cm. Slya: 8-13 kg. Feje terrier jelleg, a szem jl lthat. Felll flnek hegye lebicsaklik. Nyaka a pulinl magasabban tztt, lbai hosszabbak, farka felkunkorod. Szne a szrke minden rnyalata, ritkn barna, fekete vagy fehr lehet. Mozgsa a pulihoz hasonl, lnk, szkdcsel, igen gyors. Pumikat, pumi jelleg kutykat ma is gyakran tallunk a psztorok mellett, rvid szrk, rmenssgk miatt kedveltek. Legnagyobb hasznukat disznterelsben s disznhajts, vadszat sorn veszik. Luxuskutyaknt hangosabb, makacsabb termszete miatt nem terjedt el, hzrzknt viszont pont rendkvli lnksge miatt tesz j szolglatot, kertes hzaknl, tanykon rgcslirtsra is bevlt. Legjabban a magyar fajtkat felkarol szak-eurpai tenysztk (fleg finnek, svdek) legkeresettebb trs- s munkakutyi, az gyessgi versenyek sztrjai.



|