Narv�l

Az �szaki-sarki vizekben, �szak-Oroszorsz�g, �szak-Alaszka �s �szak-Kanada partjai el�tt, valamint Gr�nland �s a Spitzberg�k k�zel�ben tal�lhat� meg, a Davis-szorosban, Novaja Zemlja k�rny�k�n. �llom�ny�t 25 000-40 000 egyedre becs�lik, ennek fele Gr�nlandn�l �l. A narv�l elterjed�s�t tekintve teh�t a leg�szakibb cetfaj. Ritk�n mer�szkedik az �szaki sz�less�g nyolcvanadik fok�n�l d�lebbre.

A h�m narv�l hossza 5-6.6 m�ter, m�g a n�st�ny hossza 4-4,5 m�ter. A h�m s�lya 800-1800 kilogramm, a n�st�ny s�lya maximum 900 kilogramm lehet. A h�m �llat fels� �llcsontj�b�l k�t fog n� v�zszintesen el�re. A bal oldali fog agyarr� fejl�d�tt, amely ak�r h�rom m�ter hossz� is lehet. Agyara nemcsak a h�mnek van, de a n�st�nyek� satny�bb az �v�k�n�l, kifejl�d�se pedig felett�bb ritka. Szint�n ritk�n tal�lnak k�t agyarral rendelkez� p�ld�nyt is. Az agyar jelent�s�ge az �rz�kel�sben van. Az agyar k�zep�n v�gigfut� idegp�ly�b�l t�zmilli� idegv�gz�d�s t�r a fog felsz�n�re. Ezek seg�ts�g�vel �rz�kelik a v�z h�fok�t, s�tartalm�t, a halrajok jelenj�t�re utal� szerves maradv�nyokat. Torped� alak� vagy �ramvonalas t�rzse a v�zben lehet�v� teszi a gyors mozg�st. H�t�n a b�r feket�n pettyezett, a hasa feh�r. A lekerek�tett mell�sz�k (�talakult mells� v�gtagok) v�ge a n�vekv� �letkorral egyre ink�bb felfel� kunkorodik. A narv�lnak nincs h�t�sz�ja. Az egyetlen ut�d sz�let�skor s�t�t k�kessz�rke, de ahogy id�sebb� v�lik, sz�nezete a kifejlett �llatok „s�bors” sz�n�t veszi fel. Sz�let�skor a borj� m�sf�l m�ter �s 80 kilogrammos.

A narv�l t�rsas �llat, a fiatal h�mek k�l�n csapatokat alkotnak, de vannak vegyes csapatok is. T�pl�l�ka halakb�l �s r�kokb�l �ll. A t�pl�l�k�t a hanghull�mok seg�ts�g�vel szerzi meg. T�pl�l�k��rt 370 m�terig is lemer�l. �ltal�ban 30-40 �vig �l.

A h�m az ivar�retts�g�t 6 �vesen, m�g a n�st�ny 5 �vesen �ri el. A p�rz�si id�szak m�rcius-m�jus k�z�tt van. A vemhess�gi id� 15 h�napig tart, ezut�n a n�st�ny egy borjat hozz a vil�gra. K�t ell�s k�z�tt t�bbnyire h�rom �v nyugalmi id� telik el.

A csal�d m�sik tagja �s k�zeli rokona a narv�lnak, a beluga, avagy a feh�rdelfin. Ez a k�t faj tartozik a Feh�rdelfin-f�l�k csal�dj�ba.

Narv�l2

A cetek legk�l�n�sebb megjelen�s� k�pvisel�je. A sarkk�ri vizek lak�ja. Ak�r 6 m hossz�ra is megn�het, nincs h�t�sz�ja. Sz�nezete is elt�r a t�bbi cet�t�l: vil�gos b�r�t sok fekete foltocska tark�tja. A legk�l�n�sebb azonban ezekn�l az �llatokn�l a h�mek tengely k�r�l t�bbsz�r csavarodott agyara, amelyik t�rszer�en el�remered �s a 2,5 m hossz�s�got is el�rheti. Az agyar a fels� �llkapocsban tal�lhat� egyik-rendszerint bal oldali-fog. M�sik foguk teljesen elcs�kev�nyesedett. A n�st�nyek k�t kicsi foga eg�sz �let�k folyam�n a fogh�sban marad. A f�lemeletesnek t�n� narv�lfegyver val�j�ban nem sokat �r: a gyilkosb�lna minden f�lelem n�lk�l t�madja meg a narv�lny�jakat, �s nagy v�rengz�st v�gez k�z�tt�k. A k�z�pkorban is, amikor m�g nem ismert�k ezt az �llatot, el-eljutott egy-egy narv�lagyar Eur�p�ba. T�bbek k�z�tt ezt is a titokzatos egyszarv� (unikornis) szarv�nak tartott�k, csodatev� er�t tulajdon�tottak neki �s mes�s �rat fizettek �rte.