Bullmasztiff

Ilyen lehetett a boxer �se �gy 200-300 �vvel ezel�tt, amint megk�zd elemekkel, �llatokkal, hogy bizony�tsa fajt�ja l�tjogosults�g�t. Angli�ban is felismert�k a masztiffban rejl� lehet�s�geket, �s hazai kedvenc�kkel, az angol bulldoggal keresztezt�k. Az �jjonnan kiteny�sztett fajta egyes�tette mag�ban a masztiffok agresszivit�s�t, r�men�ss�g�t, �s az angol bulldog kiegyens�lyozott megb�zhat�s�g�t. A bullmasztiffra keresztelt fajta az 1920-as �vekre �rte el mai form�j�t. Hatalmas, sz�gletes kopony�j�n a b�r m�ly red�ket vet, bulldog�ra eml�keztet� nyomott arcorri r�szen pedig fekete maszkot visel. Szeme s�t�tbarna, als� szemh�ja kiss� megereszkedett. F�lei fej�hez m�rten kicsik, h�romsz�g alak�ak. R�vid, izmos nyak�n a b�r t�bbsz�r�sen r�ncol�dik. Er�s, egyenes h�ta, m�ly mellkasa r�vid, sz�les �gy�kban v�gz�dik. Farka hossz�, lel�g�. Egyenes, vastag v�gtagjai p�rhuzamosak, er�s csontozat�ak. R�vid sz�r�, sz�ne lehet v�r�sess�rga, s�rg�sbarna vagy tigriscs�kos. Marmagass�ga: 60-69 cm. S�lya: 45-60 kg. Legend�s m�ltja, tekint�lyt parancsol� megjelen�se napjaink egyik legkedveltebb �rz�-v�d� kuty�j�v� tette. A feladat�t strat�giai pontoss�ggal v�gzi. Objektumok, t�maszpontok v�delm�re haszn�lj�k.