Dobermann

A 19. sz�zad v�g�n teny�sztett�k ki N�metorsz�gban. �sei k�z�tt megtal�lhat� a n�met juh�szkutya, a rottweiler, a dog, �s az ag�r is. A teny�szt�k elk�pzel�sei megval�sultak, hiszen egy j� idegzet�, f�lelmet nem ismer�, ugyanakkor eleg�ns megjelen�s� kutyafajta kiteny�szt�se volt a c�l. Gazd�i m�r-m�r kultikus szeretettel �vezik ezt a val�ban cs�csfajt�nak min�s�l� kuty�t. Nagy termet�, karcs�, izmos fajta. Hossz�k�s feje, izmos, v�kony nyaka, kiss� lejt�, de er�s h�tba fut. M�ly, dombor� mellkas�t m�g kontrasztosabb� teszi felh�zott hasa. V�gtagjai hossz�ak, de er�sek. A dobermann f�l�t �s fark�t az elm�lt n�h�ny �vig csonkolt�k, de az �j �llatv�delmi t�rv�ny ezt ma m�r korl�tozza. R�vid, teljesen testre simul�, s�r�, f�nyes sz�rzet�nek sz�ne fekete, barna, esetleg k�kes �rnyalat�, mindig cserbarna rajzolattal. Marmagass�ga: 60-71 cm. S�lya: 30-40 kg. Temperamentumos, harcias, rendk�v�l k�nnyen kik�pezhet�. Az egyik legmegb�zhat�bb test�r. Sz�vesen versenyez, az agility p�ly�kon is jelent�s eredm�nyekkel b�szk�lkedhet. N�pszer�s�g�t a vil�g sz�mos Dobermann Fan Clubj�ban �polj�k. Dobermannt tartani �letform�t jelent.