Svéd félvér

elit sportló vegyes ősökkel

A svéd félvér (más néven svéd melegvérű) ősei körülbelül Kr. e. 4000 évvel kerültek Svédország térségébe. A skandináv lóként emlegetett, korai ősök körülbelül 130 cm magasak voltak, és zömök, erős testalkattal rendelkeztek. A helyi lóállomány színvonalának növelésére a 16.-17. századtól mutatkozott igény. A nemesítés a nemzeti tenyésztelepeken folyt: Strömsholm (alapítva 1621-ben), valamint Flynge (1658 óta) a két legfontosabb ménes, ahol a svéd félvér fajtát kitenyésztették. A helyi kancákat eleinte fríz és egyéb fajtákhoz tartozó csődörök fedezték, de nehézigás mének nem kerülhettek a tenyésztésbe. A ménesekben tenyésztett lovakra a hadseregben és a mezőgazdaságban is igény mutatkozott, így a fajtát megosztott tenyésztési program mellett két különböző irányba tenyésztették. Az egyedek vizsgáztatása, illetve küllem, teljesítmény és örökítőhatás szerinti osztályozása 1874-ben kezdődött. A svéd melegvérű fajta tenyésztőegyesülete 1928-ban alakult, a hadsereg támogatásával. A katonai hasznosítás az 1970-es években fejeződött be, és ekkortól a fajtát egységes tenyésztési programmal, elsősorban a sport kiszolgálására tenyésztették. A fajtába rendszeresen kerül angol telivér, anglo-normann, hannoveri és trakehneni vér. A tenyésztésben a mai napig előszeretettel alkalmaznak idegen vért: a cél a teljesítmény növelése, nem pedig a tisztavérű tenyésztés. A mai egyedek kitűnő idegrendszerűek, és nagymértékben terhelhetők. Minden jármódban átlagon felüli mozgásúak, és általában remek ugróképességgel rendelkeznek, így szinte minden szakágban eredményesen versenyeznek. 1912 óta nem volt olyan olimpia, ahol legalább egy érmet ne svéd félvér ló nyert volna. Az egyedek eddig legtöbbször díjlovaglásban voltak eredményesek.

... a szöuli olimpián 13 svéd tenyésztésű díjló indult ...

1956-ban egy svéd félvér mén, Iluster nyerte az olimpiai aranyat lovastusában. 1988-ban, a szöuli olimpián 13 svéd tenyésztésű díjló indult, melyből 6 érmet is szerzett (egyéniben és csapatban). 1960-ban, Rómában pedig egy Drabant nevű mén hat fia versenyzett az olimpián. 1990-ben, Hágában Thomas Eriksson svéd félvérekkel lett egyéni négyesfogathajtó-világbajnok.

Tulajdonságai

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: kb. 165 cm

Szín: minden alapszín

Felépítés: nemes fej, hosszú, enyhén ívelt nyak, erős vállak, kompakt, formás, arányos test, szabályos láb- és pataszerkezet

Jellemzők: kiegyensúlyozott, acélos idegrendszerű, sokoldalúan hasznosítható, általában kitűnő mozgású és jó ugróképességű

Hasznosítás: hátaslóként, illetve fogatban

Származási hely: Svédország

Eredet: 17. század

Élettere: tajga éghajlat