A trójai faló

A trójai faló megépítése a trójai háború fordulópontját jelentette. A háború akkor már tíz éve folyt az Agamemnón zászlaja alatt egyesült görög seregek és a trójaiak között. A háború oka az volt, hogy Párisz trójai királyfi elrabolta Menelaosz spártai király feleségét, Helenét, és vele a spártaiak kincseit is.

A háború tizedik évében Odüsszeusz, a görögök egyik legnagyobb hőse, és Ithaka királya Pallasz Athéné, a bölcsesség és a hadicselek istennője sugallatára építtette meg a falovat. Belsejében görög harcosokat rejtettek el, s ezután a görög seregek úgy tettek, mintha elvonulnának Trója alól. Valójában persze csak egy közeli szigetig hajóztak, ahol kikötötek, és várták a Trójában maradt görögök jelére.

A falovat Odüsszeusz tanácsára Athéné istennőnek készítették, hogy cserébe jó szelet biztosítson a görögöknek a hazaútra. A trójaiak, miután látták elmenni a görög hajókat, előjöttek a várból, és ott találták a lovat. Ekkor Szinón, egy görög katona, akit Odüsszeusz előre betanított arra, hogy mit kell mondani, azt állította, hogy megszökött a görögöktől. Priamosz trójai király hitt Szinónnak, aki azt mesélte, a faló megvédi a várost.

A trójaiak be akarták vontatni a várba a lovat, ám Apollón isten papja, Laokoón tiltakozott, mert ő átlátott a cselen. Azonban Poszeidón tengeristen, aki maga is a görögök szövetségese volt, megöltette két kígyóval Laokoón és a fiait. A trójaiak ezt isteni jelnek tekintették, és bevontatták a városba a lovat.

Este a trójaiak nagy ünnepséget rendzetek, majd miután minden trójai elaludt, Helené, aki be volt avatva, kiengedte a görögöket a falóból, ők pedig felgyújtották a várost, így jelezve a többi görögnek, hogy jöjjenek vissza. Azok hamar jöttek, és mindenkit megöltek.