Akhal-tekini

a t�rkm�nek b�szkes�ge

Egy elm�let szerint nem az arab teliv�r, hanem az akhal-tekini a legr�gebbi l�fajta a vil�gon. H�rodotosz �kori t�rt�net�r� le�r�sai szerint ugyanis a Xerx�sz seregeiben szolg�l� arabok tev�ken, nem pedig lovakon �ltek, m�g volt egy szent hint�, amit t�z, val�sz�n�leg akhal-tekini m�n h�zott. A fajta T�rkmeniszt�nb�l sz�rmazik, melynek c�mer�llata �s szimb�luma a mai napig. A fajta nev�t a Kara-kum sivatag sz�l�n tal�lhat� Akhal-o�zisr�l, valamint az ott �lt teke nev� t�rzsr�l kapta. Eredete ismeretlen, de a 3. t�pus�, �zsi�b�l sz�rmaz� l� ut�dj�nak tartj�k. Az akhal-tekini sz�raz, term�ketlen vid�ken �shonos, �gy nem csoda, hogy sokan a vil�g legellen�ll�bb �s legsz�v�sabb fajt�j�nak tartj�k. Az akhal-tekini kev�s �lelmet, de viszonylag nagy feh�rjemennyis�get ig�nyel, ez�rt gyakori, hogy gazd�ja a takarm�nyk�nt szolg�l� �rp�ba vajat �s toj�st is kever. Az akhal-tekinire sz�mos uralkod� �s birodalom tartott ig�nyt: a perzsa Dareiosz kir�ly is rajongott �rt�k, �s �ll�t�lag Nagy S�ndor kedvenc lova, Bukefalosz is ehhez a fajt�hoz tartozott. Az akhal-tekinit a k�nai, majd k�s�bb a mongol �s a t�r�k hadsereg is haszn�lta. A fajta kit�n� j�rm�dokkal �s remek ugr�k�pess�ggel rendelkezik. Haszn�lj�k versenyl�k�nt �s �jabban d�jugrat�sban �s d�jlovagl�sban is. A nyugati orsz�gok nem tartj�k alkalmasnak a teljes�tm�nysportra, mivel kis m�ret�hez k�pest t�l hossz� a h�ta. Az egyedek nyaka a nyugati norm�khoz k�pest t�l magasan illesztett, �gy a l� sz�ja a lovas keze f�l�tt van, ami megnehez�ti a l� ir�ny�t�s�t. Az akhal-tekini egyedi, felbecs�lhetetlen �rt�k� fajta. Meg�rz�s�t T�rkmeniszt�n nemzeti k�teless�g�nek tekinti. A teny�szt�s k�zpontja Kr. e. 1000 �ta Asgabat.

... teljes�tette a 4128 km-es Asgabat-Moszkva �tvonalat ...

1935-ben 15 akhal-tekini l� teljes�tette a 4128 km-es Asgabat-Moszkva �tvonalat. Az utat 84 nap alatt siker�lt megtenni �gy, hogy a Kara-kum sivatagon a lovak h�rom nap alatt, �tlen-szomjan keltek �t. 1960-ban, R�m�ban egy akhal-tekini l�, Absent nyerte a d�jlovagl�s egy�ni arany�rm�t.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: kb. 155 cm

Sz�n: s�rga, pej vagy fak�, k�l�nleges, r�zsz�n� �rnyalattal, ritk�n palomino vagy sz�rke

Fel�p�t�s: finom fej, hossz� f�lek, hossz�, magasan illesztett nyak, d�lt v�llak, hossz� h�t, k�l�n�sen hossz� l�bak, rendk�v�l v�kony b�r� �s r�vid sz�r� fajta, v�kony sz�l� s�r�nnyel �s farokkal

Jellemz�k: kitart�, ellen�ll�, sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek k�z�tt is komoly teljes�tm�nyre k�pes, intelligens, tehets�ges ugr�- �s d�jl�, galoppversenyekre is alkalmas

Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt

Sz�rmaz�si hely: T�rkmeniszt�n

Eredet: Kr. e. 3000-2000 k�r�l

�lettere: sivatag