Gidr�n

magyar csillag a lovastusa eg�n

A gidr�n fajta kialakul�sa egy kis termet�, Egyiptomb�l sz�rmaz� arab m�nhez k�thet�, mely 1816-ban ker�lt B�boln�ra, �s Gidran Senior n�ven ker�lt a m�nesk�nyvekbe. A nemes v�r� m�n arab, erd�lyi, holsteini, mecklenburgi, moldvai, t�r�k �s spanyol kanc�kat fedezett, �s ut�dai k�z�l hat t�rzsm�n ker�lt ki. Ezeket Mez�hegyesre vitt�k, ahol a legnagyobb hat�st Gidr�n I. �s Gidr�n VI. fejtette ki a l��llom�nyra. Ebben az id�szakban a m�nesket m�g az egyedek sz�ne alapj�n k�l�n�tett�k el. A k�s�bbi vizsg�l�d�sok sor�n der�lt ki, hogy Mez�hegyes 5. sz�m� m�nese, a "s�rgam�nes" az egyedek sz�rmaz�sa alapj�n Gidran Seniorra vezethet� vissza. Ekkor kezd�d�tt a gidr�n fajta tudatos teny�szt�se. A kanc�kat angol teliv�r vagy gidr�n m�nekkel fedeztett�k, a nem csak gidr�n v�r� m�neket azonban nem teny�sztett�k tov�bb. A mai napig minden egyed apai �gon visszavezethet� egy-egy vonalalap�t� m�nre. Az Osztr�k-Magyar Monarchia had�gyminiszt�riuma 1885-ben ismerte el a gidr�nt �n�ll� fajtak�nt. Az �llom�nyt a kezdetekt�l els�sorban h�tasl�k�nt teny�sztett�k, hisz az ig�s feladatokra ott volt m�r a n�niusz, k�nny�ig�s feladatokat pedig a furioso-north star l�tta el. A gidr�n v�g�l husz�rl� lett, mely gyorsas�ga �s eleg�ns k�lleme miatt igen n�pszer�v� v�lt. Az eredeti gidr�n �llom�ny 15 kanc�ra vezethet� vissza, melyekb�l sajnos t�bb csal�d kihalt az elm�lt �vsz�zad sor�n. Az els� vil�gh�bor� ut�n 74 teny�szkanca Rom�ni�ba ker�lt, �s a tov�bbi vesztes�gek ut�n mind�ssze 13 kanca maradt Mez�hegyesen. A m�sik vil�gh�bor� sor�n a furioso-north starhoz hasonl�an megpr�b�lt�k kimenk�teni az �llom�nyt Magyarorsz�gr�l, de v�g�l csak 28 kanca �rkezett vissza Nyugatr�l. A fajta regener�l�s�t kisb�ri f�lv�r �s arab m�nekkel v�gezt�k. Ennek k�vetkezt�ben a gidr�n Anglo-arab jelleget kapott, �s az �llom�ny igen r�vid id� alatt fel�rt�kel�d�tt. A gidr�nok 1975-ben elker�ltek Mez�hegyesr�l, �j otthonuk a Dalmandi �llami Gazdas�g s�tv�nyi m�nese lett, ahol az �llom�ny nagy r�sz�t �tkeresztezt�k m�s fajt�kkal. 1975-ben mind�ssze 3 fajtiszta gidr�n m�n �s 16 t�rzskanca volt Magyarorsz�gon. Ebben az �vben 21 kanc�t v�s�roltak a hazai n�pies �llom�nyb�l, k�t tisztav�r� gidr�n m�nt pedig Bulg�ri�b�l hoztak haza. Az �j t�rzsteny�szet Borodpuszt�ra k�lt�z�tt. 1996-ban Borodpuszt�r�l �s S�tv�nyb�l a Somogy megyei Mar�cpuszt�ra, a Pannon Lovasakad�mia igaz�t�sa al� ker�lt a teljes �llom�ny, ahol g�nmeg�rz� teny�szt�s �s az egyedek els�sorban lovastus�ban val� versenyeztet�se folyik. A gidr�nok csek�ly sz�mukhoz k�pest igen eredm�nyesek. Ma k�r�lbel�l 160 teny�szkanca tal�lhat� Magyarorsz�gon, ezenk�v�l Rom�ni�ban �s Bulg�ri�ban vannak m�g gidr�n m�nesek.

... a vil�g legjobb crosslova ...

A fajta h�rom geneal�giai vonal�t a k�vetkez� m�nek alap�tott�k: "A" Gidran XXXVI. (sz�letett 1875-ben), "B" Gidran XLII. (1881), "C" Gidran III. (1920), mely Ausztri�b�l ker�lt vissza Mez�hegyesre. 1928-ban, az amszterdami olimpi�n, cseh sz�nekben Eliot nev� gidr�n nyerte a d�jugrat�s arany�rm�t. 1936-ban, Berlinben a gidr�n Delfis �s a a rom�n Henri Rang szerzett ez�st�t d�jugrat�sban. Pauly Hartmann gidr�nja, Legszebb pedig Aachenben lett �t�dik a d�jlovagl�s nagyd�j�ban. 2004-ben Gidr�n XI-4 (S�haj) elnyerte a lovastus�ban a vil�g legjobb crosslova c�met. 

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 155-168 cm

Sz�n: s�rga

Fel�p�t�s: nagy r�m�j�, t�meges test, nemes, egyenes fej, k�z�pmagasan illesztett nyak, sz�les sz�gy, d�lt v�llak, er�s mar, k�zepesen hossz� h�t, er�s, eg�szs�ges l�bszerkezet

 Jellemz�k: intelligens, atletikus, gyors �s sz�v�s, �ltal�ban j� ugr�k�pess�ggel rendelkezik

Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt, ritk�n fogatban

Sz�rmaz�si hely: Magyarorsz�g, B�bolna, majd Mez�hegyes

Eredet: 19. sz�zad

�lettere: kontinent�lis �ghajlat