Labrador retriever

L�tezik olyan legenda, mely szerint az �jfunlandi �s a vidra keresztez�s�b�l sz�rmazik, ez azonban lehetetlen, csup�n a labrador hihetetlen v�zszeretete miatt terjedt el ez a mendemonda. Nev�vel ellent�tben nem a Labrador-f�lszigetr�l, hanem �j-Funlandr�l sz�rmazik, ahol a jeges v�zben a hal�szok seg�t�je volt. 1887-ben kapta a labrador nevet, �s ekkor m�r Angli�ban mint vad�szkutya aratott sikert. A sz�zadfordul�n angol arisztokrat�k �jfunlandikat egy�b retrieverfajt�kkal �s egy�b szetterekkel kereszteztek, �gy a teny�szt�s sor�n az �s�n�l r�videbb sz�r� �s finomabb testfel�p�t�s� egyedek alakultak ki. Marmagass�ga: 54-56 cm (kan), 52-54 cm (szuka). S�lya: 27-32 kg. Sz�rzete t�m�tt, r�vid, egyenes, rendk�v�l v�zhatlan, sz�ne fekete, s�rga vagy csokol�d�barna, de mindig egy�ntet�. A koponya sz�les, a stop k�zepesen kifejezett. Tekintete rendk�v�l �rtelmes, szeme barna. F�lei kicsik, a fejhez simul�ak. A t�rzs j� fel�p�t�s�, hengeres alak�. A farok a t�v�n�l vastagabb, a v�ge fel� elkeskenyed�, a vidr��hoz hasonl�. Er�s testfel�p�t�s�, izmos �llat, de vigy�zni kell, mert h�z�sra hajlamos, nem szabad t�letetni. F�leg sokoldal�s�g�r�l nevezetes: sz�vesen haszn�lj�k mint k�b�t�szer-keres� vagy vakvezet� kuty�t, de a labrador v�rbeli vad�sz is. Meg�llja a hely�t sz�razon, de lelkesen apport�roz a jeges v�zb�l is, szinte t�ri maga el�tt a jeget. Lassabban keres, mint egy vizsla, de gondos �s apr�l�kos, garant�ltan egyetlen vad sem fog elveszni. A gazd�j�nak szeret h�zelegni, �s az a fajta, akit�l a gyerekeket sem kell f�lteni. Ha idegent l�t, felt�mad h�z�rz��szt�ne. Kedvtel�sb�l is tartj�k. Nem k�nyes, a hideg id�t is j�l t�r�, ellen�ll� fajta.