Furioso-north star

különösen veszélyeztetett, értékes fajtánk

A fajta első nevét, a mezőhegyesi félvér tenyésztésének eredeti heyszínéről, Mezőhegyesről kapta. Akárcsak a nóniuszt, ezt a fajtát is a korabeli magyar lótenyésztés fellegvárában tenyésztették ki, és mind vérvonalak keresztezésénél, mind a tenyésztésre alkalmas egyedek kiválasztásánál azonos szemléletmód követhető nyomon a két fajta története és fejlődése szempontjából. A fentieken kívül hasonlóság mutatkozik a két fajta kialakításához használt lóanyagban is. A furioso-north star kancák között voltak nóniusz fajtájú egyedek is, az állomány nagy részét azonban angol félvér kancák adták, pontosabban Mezőhegyes 3. és 8. számú pej ménese. A fajta kialakulásának kezdete 1841-re tehető, amikor Furioso Senior nevű, pej angol telivér ménnel, majd szintén telivér, Angliából behozott, fekete North Star Seniorral kezdték el fedeztetni a fentebb említett kancákat. Nemcsak a fajta neve, hanem tulajdonságai és értékei is nagymértékben a két ménnek köszönhetők. Mindkét törzsmén átütően örökítette szervezeti szilárdságát, nemes megjelenését, kitűnő mozgását és intelligenciáját. Kezdetben csak ez a két mén fedezhette a kancaállományt, így jellemző volt a rokontenyésztés. Néhány évjárat után kialakították a fajta négy genealógiai vonalát, melyek Furioso "A", Furioso "B", North Star "A" és North Star "B" néven váltak ismertté. Az állomány vérvonalait a későbbiekben angol telivér mének tenyésztésbe vonásával frissítették. A két világháború jelentősen megtépázta a fajta állományát. Az első világháború után számos egyed Romániába került, ahol külön ménest hoztak létre számukra. A második háború vége felé a shagya-arab fajta történetéből már ismert Pettkó-Szandter Tibor vezetésével két genetikai részre osztották a fajta még megmaradt kancaállományát, és egyik részüket nyugat felé, a másikat pedig északra indulva próbálták kimenekíteni a megszállt Magyarországról. Az állomány nyugatra induló része amerikai, az észak felé mentett lovak pedig szovjet hadizsákmánnyá lettek. Az előbbiek egy részét végül sikerült visszahozni Magyarországra, a szovjet kézre került fél ménes sorsa viszont a mai napig tisztázatlan maradt. Mezőhegyes a súlyos veszteségek ellenére sikeresen tudta regenerálni a fajtát. Az új tenyészcél az igás és fogatos hasznosítás, valamint az egyre szélesebb körben elterjedő lovassportok kiszolgálása lett. Az állomány az 1960-as években elkerült Mezőhegyesről. Először a Nagykunsági Állami Gazdaság, majd a Kiskunsági Állami Gazdaság területére, Apajpusztára költözött. A fajta történetének legutóbbi két évtizede a lóállomány magánkézbe kerülését hozta. Jellemző lett a fajta romániai és szlovákiai ménjeinek Magyarországra való behozatala is, ami javulást hozott a fajta minőségében, hiszen egymással számos generáció óta nem keresztezett, tiszta vérvonalak egyesültek újra. A mai furioso-north star igen sokoldalúan hasznosítható: lovastornában, díjugratásban és fogathajtásban is eredményes. Kiváló karaktere miatt megbízható társ a terápiás lovagoltatásban, és jól hasznosítható a lovas turizmusban is. Ma Hódmezővásárhelyen és Bugacpusztán folyik jelentős hazai furioso-north star tenyésztés.

... North Star Senior nagyapja Touchstone ...

A furioso-north star és a nóniusz tenyésztésében folyó munkát ugyanaz a szakembergárda felügyelte. Mezőhegyesen, így talán nem meglepő, hogy mindkét fajta fénykora a 19. század utolsó harmadára, Kozma Ferenc vezetésének idejére tehető. North Star Senior nagyapja Touchstone volt, mely 1834-ben St. Leger, majd 1836-ban és 1837-ben Gold Cupot nyert a világ egyik leghíresebb galoppályáján, az angliai Ascotban.

Tulajdonságai

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: 160-170 cm

Szín: pej, ritkán fekete vagy sárga

Felépítés: nemes fej, közepesen hosszú nyak, izmos törzs, zömök test, egyenes hát, jól izmolt far, erős hátulsó lábak

Jellemzők: élénk vérmérséklet, kiegyensúlyozott, emberbarát karakter, sokoldalú hasznosíthatóság, jó alkalmazkodóképesség szélsőséges körülmények között is, nagy szervezeti szilárdság

Hasznosítás: hátaslóként és fogatban

Származási hely: Magyarország, Mezőhegyes

Eredet: 19. század

Élettere: kontinentális éghajlat, alföldi legelők