Narvál

Az északi-sarki vizekben, Észak-Oroszország, Észak-Alaszka és Észak-Kanada partjai előtt, valamint Grönland és a Spitzbergák közelében található meg, a Davis-szorosban, Novaja Zemlja környékén. Állományát 25 000-40 000 egyedre becsülik, ennek fele Grönlandnál él. A narvál elterjedését tekintve tehát a legészakibb cetfaj. Ritkán merészkedik az északi szélesség nyolcvanadik fokánál délebbre.

A hím narvál hossza 5-6.6 méter, míg a nőstény hossza 4-4,5 méter. A hím súlya 800-1800 kilogramm, a nőstény súlya maximum 900 kilogramm lehet. A hím állat felső állcsontjából két fog nő vízszintesen előre. A bal oldali fog agyarrá fejlődött, amely akár három méter hosszú is lehet. Agyara nemcsak a hímnek van, de a nőstényeké satnyább az övékénél, kifejlődése pedig felettébb ritka. Szintén ritkán találnak két agyarral rendelkező példányt is. Az agyar jelentősége az érzékelésben van. Az agyar közepén végigfutó idegpályából tízmillió idegvégződés tör a fog felszínére. Ezek segítségével érzékelik a víz hőfokát, sótartalmát, a halrajok jelenjétére utaló szerves maradványokat. Torpedó alakú vagy áramvonalas törzse a vízben lehetővé teszi a gyors mozgást. Hátán a bőr feketén pettyezett, a hasa fehér. A lekerekített mellúszók (átalakult mellső végtagok) vége a növekvő életkorral egyre inkább felfelé kunkorodik. A narválnak nincs hátúszója. Az egyetlen utód születéskor sötét kékesszürke, de ahogy idősebbé válik, színezete a kifejlett állatok „sóbors” színét veszi fel. Születéskor a borjú másfél méter és 80 kilogrammos.

A narvál társas állat, a fiatal hímek külön csapatokat alkotnak, de vannak vegyes csapatok is. Tápláléka halakból és rákokból áll. A táplálékát a hanghullámok segítségével szerzi meg. Táplálékáért 370 méterig is lemerül. Általában 30-40 évig él.

A hím az ivarérettségét 6 évesen, míg a nőstény 5 évesen éri el. A párzási időszak március-május között van. A vemhességi idő 15 hónapig tart, ezután a nőstény egy borjat hozz a világra. Két ellés között többnyire három év nyugalmi idő telik el.

A család másik tagja és közeli rokona a narválnak, a beluga, avagy a fehérdelfin. Ez a két faj tartozik a Fehérdelfin-félék családjába.

Narvál2

A cetek legkülönösebb megjelenésű képviselője. A sarkköri vizek lakója. Akár 6 m hosszúra is megnőhet, nincs hátúszója. Színezete is eltér a többi cetétől: világos bőrét sok fekete foltocska tarkítja. A legkülönösebb azonban ezeknél az állatoknál a hímek tengely körül többször csavarodott agyara, amelyik tőrszerűen előremered és a 2,5 m hosszúságot is elérheti. Az agyar a felső állkapocsban található egyik-rendszerint bal oldali-fog. Másik foguk teljesen elcsökevényesedett. A nőstények két kicsi foga egész életük folyamán a foghúsban marad. A félemeletesnek tűnő narválfegyver valójában nem sokat ér: a gyilkosbálna minden félelem nélkül támadja meg a narválnyájakat, és nagy vérengzést végez közöttük. A középkorban is, amikor még nem ismerték ezt az állatot, el-eljutott egy-egy narválagyar Európába. Többek között ezt is a titokzatos egyszarvú (unikornis) szarvának tartották, csodatevő erőt tulajdonítottak neki és mesés árat fizettek érte.