Tibeti terrier

Hosszú évszázadokkal ezelőtt a tibeti szerzetesek alakították ki ezt a nem igazán terriernek nevezhető fajtát. Az angliai versenyeken sem a terrierekkel van egy csoportban, hanem a hozzá hasonló lhasa apsóval. A tibeti terrier megnyerő külsejével, természetes nyíratlanságával mégis sok gazda igazi barátjává vált. Feltűnően hasonlít az óangol juhászkutyához, de termete sokkal kisebb. Sok közös külső jegy figyelhető meg a lhasa apsóval együtt. Feje átlagos méretű, de a szemét és fejét eltakaró dús bunda hatalmassá teszi azt. Az arcorri része széles, fogazata ollós záródású. Füle lóg, a szőrzet ezt is jól fedi. Nyaka erőteljes, háta izmos, egyenes, farkát a hátára kunkorítja. Mellkasa könyékig ér. Lábai egyenesek, erősek. Szőrzete nagyon dús, erős, az egész testen kifejezett. Színe változatos előfordulású, lehet fekete, szürke, fehér, arany és krém. Szőre a gondos ápolás hiányában könnyen becsomósodik, benemezesedik, ezért legalább hetente ki kell fésülni dús bundáját. Tartása kertben javasolt, mert jó házőrző, és megfelelő bundája alkalmas a kinti életmódhoz. Társasági kutya lévén szereti az embereket, értelmes, jó modorú. Aktív, temperamentumos, jó barátjává válhat a körülötte élő gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.