L�2

A ma ismert l� (Equus ferus caballus vagy Equus caballus) hossz� t�rzsfejl�d�s sor�n v�lt olyann�, amilyennek ma ismerj�k. Ez a t�rzsfejl�d�s t�bb mint 60 milli� �vre ny�lik vissza. Az els� "�sl�", az Eohippus a 75 milli� �vvel ezel�tt �lt Cpndylarthrus fajok egyik�b�l fejl�d�tt ki, melyek kuty�n�l nem voltak nagyobbak, l�baikon �t-�t ujj volt, �s minden ujjukon pataszer� elszarusodott k�pz�dm�nyt viseltek. K�s�bb a l� evol�ci�j�ban a legjelent�sebb v�ltoz�s a l�b �talakul�sa (Az ujjak folyamatos visszafejl�d�s�vel) volt.

Fejl�d�s�nek szakaszai:

Eohippus, Mesohippus �s Miohippus, Mercyhippus, Pliohippus, Eqqus caballus

H�zias�t�s: 

A l� h�zias�t�sa a korai civiliz�ci�k idej�n, nagyj�b�l 5000 �vvel ezel�tt, K�z�p-�zsi�ban kezd�d�tt (botaji kult�ra), majd a mai D�l-Oroszorsz�g, illetve Mezopot�mia ter�let�n folytat�dott. A nom�d l�tart�k hamarosan r�j�ttek, hogy a lovon sz�ll�thatj�k felszerel�s�ket, elkezdt�k teh�t m�lh�s lovakk�nt haszn�lni �ket.

Anat�mia:

A l� p�ratlanujj� pat�s �llat. Izomzata fejlett, er�s.

A l�nak test�hez k�pest kis gyomra van, ez�rt figyelni kell etet�s�re. T�letet�s eset�n k�l�nb�z� hal�los sz�v�dm�ny� betegs�gek alakulhatnak ki.

A l� sz�r�nek sz�ne att�l f�gg, hogy b�re mennyi pigmentet, vagyis term�szetes fest�kanyagot tartalmaz. Szinte mindne l�nak �s p�ninak s�t�t a b�re, kiv�ve a feh�r jegyek hely�n, p�ld�ul a fejen vagy a l�bv�geken, ahol a b�r r�zsasz�n�, eg�sz test�k�n. �ltal�ban amit feh�r l�nak mondunk, az val�j�ban sz�rke. Ezeknek is s�t�t a b�re, ami azonban csak az orrt�j�kon l�tszik.

• Alapsz�nek: fekete, pej, s�rga �s fak�
• Kevert sz�nek: deres, sz�rke �s tarka

A korral a lovak sz�ne is v�ltozni szokott. A sz�rke lovak s�t�t sz�n�nek sz�letnek, majd egyre t�bb feh�r sz�rsz�luk n�, �s id�vel eg�szen feh�rnek t�nnek. Egyes sz�rk�k sz�r�ben id�s korukra s�t�t, �ltal�ban barna pettyek jelennek meg. Az ilyen lovat szepl�s sz�rk�nek nevezz�k. A fekete a pej �s a s�rga sz�n� lovakn�l is el�fordul, hogy a sz�rzet�kben,s�r�ny�kben �s farkukban �sz sz�lak jelennek meg.

Szaporod�s:

A fedeztet�st gondosan meg kell tervezni. Ugyanis, ahogy a mond�s is tartja: „az �prilisi csik�k a legjobbak”. T�lre sem szabad csik�ra sz�m�tani, �s a k�s� ny�riak sem j�l id�z�tettek. A l� 11 h�napig, 48 h�tig, illetve 336 napig vemhes. Az ell�sek legt�bbje a 326-350. nap k�z�tt k�vetkezik be. 100 ell�sb�l 99 �jjel t�rt�nik.

Viselked�s:

A lovak minden esetben csoportban �lnek, mivel – pr�da�llatok l�v�n – a mag�nyoss�gt�l f�lnek. A lovak nagyobb csoportj�t m�nesnek nevezz�k. A lovak egym�s k�z�tti viszonya meghat�rozott. Minden l�nak megvan a maga hierarchikus helye a m�nesben, amely meghat�rozza viselked�s�t. �ltal�ban a lovakn�l is van f�n�k. Ha valamelyik m�sik l� is vez�r szeretne lenni, akkor harccal d�ntik el. A lovak szeretik, ha k�nyeztetik �ket, de k�pesek tulz�sba vinni az ev�st, ami nagy vesz�lyt jelent az eg�szs�g�kre.

L�t�pusok:

A lovaknak �s a p�niknak nagyon sokf�le t�pusa ismert, kezdve a nagy test�, lass� mozg�s� neh�zig�s l�t�l a karcs� �s gyors angol teliv�rig. Egy-egy t�pus �ltal�ban a fajt�k keresztez�s�nek eredm�nye, de vannak olyanok, amelyeket kifejezetten meghat�rozott c�lra teny�sztettek ki. P�ld�ul egy nagy test� ig�sl� �s egy teliv�r keresztez�s�b�l olyan l� sz�letik, amely egy termetes lovast is k�nnyen elb�r a h�t�n.

L�fajt�k: 

 Angol teliv�r, Arab teliv�r, Gidr�n, Kisb�ri f�lv�r, Muszt�ng, Shire, Brumby-l�, A vadnyugat lova, Camargue-i l�, Shetland-p�ni, Dales p�ni, Fell p�ni, Exmoor p�ni, Fr�z, N�niusz, Lipicai, Hannoveri, Magyar hidegv�r�