Exmoor

vid�man dacol az elemekkel

A sok, t�rt�nelem el�tti id�kb�l sz�rmaz� brit p�nifajta k�z�l az exmoort tartj�k a legr�gibbnek. A d�lnyugat-angliai Exmoor-Somerset vid�k�n �shonos fajt�t a t�rs�gben 60 ezer �vvel ezel�tt �lt lovak k�zvetlen lesz�rmazottj�nak tartj�k. A korai �s�k az archeol�gusok szerint l�bon �rkeztek Angli�ba akkor, amikor azt m�g nem v�lasztotta el tenger Eur�zsi�t�l. Az exmoor az utols� j�gkorszakot a j�gmentes brit vid�keken v�szelte �t. A fajta mind testalkat�t, mind k�llem�t tekintve kit�n�en alkalmazkodott a Brit-szigetek zord �ghajlati saj�toss�gaihoz. A hegy- �s l�pvid�kek sz�ls�s�ges kl�m�ja egyedi "v�delmi rendszert"alak�tott ki a fajta k�llem�ben. Az exmoor fels� szempill�ja �s szem�ld�ke igen hossz�: ezzel biztos�tja, hogy l�t�szerve es�s id�ben is kifog�stalanul �szlelhessen. Az egyedek farokr�p�j�nak fels� r�sz�n a hossz� faroksz�rzetet kieg�sz�t�, r�vid sz�rzet tal�lhat�, mely v�zleperget�k�nt m�k�dik. Ez a r�vid faroksz�rzet tavasszal kihullik, a t�l be�llta el�tt pedig ism�t kin�. A fajta testsz�rzete t�len k�tr�teg�: bel�l egy r�vid, d�s �s gyapjas r�teg tal�lhat�, melyet k�v�l hossz�, zs�ros sz�rzet v�d a nedvess�gt�l. A fajt�t eredetileg h�tasl�k�nt, f�k�nt terel�sre haszn�lt�k, m�ra azonban d�jugrat�sban, fogathajt�sban, d�jlovagl�sban, t�vlovagl�sban is meg�llj�k a hely�ket. Az er�s exmoor feln�tt lovasokat is elb�r, alapvet�en szeret dolgozni, emellett bar�ts�gos �s tanul�kony. Ezen �rt�kei miatt ter�pi�s lovasoktat�sra is alkalmas. A fajta teny�szt�se 1921 �ta folyik egyes�leti keretek k�z�tt. Els� m�nesk�nyv�t 1963-ban adt�k ki.

... szinte v�ltozatlan form�ban tudott fennmaradni ...

Az exmoort t�bbsz�r pr�b�lt�k m�s fajt�kkal nemes�teni, a keresztez�sb�l sz�letett egyedek azonban rendszerint elvesztett�k eredeti �rt�keiket. Ennek k�sz�nhet�, hogy az exmoor az �vsz�zadok sor�n szinte v�ltozatlan form�ban tudott fennmaradni. Az exmoor fennmarad�s�t sz�mos mag�nteny�szt� biztos�totta: a legh�resebb ilyen teny�szet Sir Richard Acland� volt, aki 1818-ban alap�tott exmoor m�nest, mintegy 400 egyeddel.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 124-127 cm (kisl�)

Sz�n: pej, fak�

Fel�p�t�s: nagy, �l�nk szem, sz�les sz�gy, feszes h�t, er�s, izmos far, d�s s�r�ny �s farok

Jellemz�k: feln�tt lovasokat is elb�r, robosztus, ritk�n betegszik meg, nem v�lt sz�rt, sokoldal�an hasznos�that�

Hasznos�t�s: nyereg alatt �s fogatban

Sz�rmaz�si hely: Nagy-Britannia, Exmoor, Somerset

Eredet: t�rt�nelem el�tt

�lettere: �ce�ni �ghajlat, hegy- �s l�pvid�kek

K�pek: