Shagya-arab

az arabok f�ltett kincs�nek magyar ut�da

A l� m�sik neve a b�bolnai arab l�, sokan �gy nevezik.

1789-ben II. J�zsef, a Habsburg-Lotaringiai-h�z uralkod�ja, B�bolna-Banapuszt�n megalap�totta a B�bolnai Cs�sz�ri M�nest. A helysz�nt strat�giai okokb�l v�lasztott�k: B�bolna f�l�ton volt a cs�sz�ri f�v�ros, B�cs, valamint az ekkor m�r jelent�s l�teny�szt�ssel b�r� Mez�hegyes egyfajta "fi�k�llom�sk�nt" m�k�dtett�k, k�s�bb azonban k�t rendeletnek k�sz�nhet�en j�val t�ln�tte ezt a szerepk�rt. Az els� hat�rozat 1806-ban l�tott napvil�got, mikor I. Ferenc cs�sz�r elrendelte, hogy mostant�l "kiv�l� �s nemes" l��llom�ny teny�szt�se a c�l. A rendelet l�trej�tt�nek oka az volt, hogy a hadseregnek az addigin�l gyorsabb, sz�v�sabb �s egy�ttal nemesebb k�llem� lovakra volt sz�ks�ge. 1816. m�rcius 18-�n megsz�letett az a hat�rozat, miszerint a magas arab v�rh�nyaddal rendelkez� b�bolnai, illetve az ausztriai Radautz m�nesb�l sz�rmaz�, szint�n arab v�rvonalakat hordoz� kanc�kat mostant�l csak arab teliv�r m�nekkel szabad fedeztetni. A rendelet �letbel�p�s�nek idej�re tehet� a shagya-arab fajta (S�gia arab) l�trej�tte. M�g ebben az �vben, a nap�leoni h�bor�k sor�n, �t arab m�nt zs�km�nyoltak Franciaorsz�gban, melyek B�boln�ra ker�ltek. Emellett t�bb tisztav�r� arab m�nt vittek a m�nesbe, melyeket a cs�sz�ri megb�zottak ar�biai exped�ci�k sor�n szereztek. A shagya-arab 1878-ban �s 1900-ban, k�t p�rizsi vil�gki�ll�t�son mutatkozott be a nemzetk�zi nagyk�z�ns�g el�tt. A fajta vir�gkora az 1932 �s 1942 k�z�tti id�szakra tehet�, mikor B�bolna �s az ott teny�sztett �llom�ny Pettk�-Szandtner Tibor m�nesparancsnok ir�ny�t�sa alatt vil�gh�rn�vre tett szert. B�bolna s�lyos k�rokat szenvedett a m�sodik vil�gh�bor� sor�n, a h�bor� ut�n pedig szocialista mintagazdas�got �p�tettek ott ki. A m�nes fennmarad�sa az ekkoriban igen j�vedelmez� b�bolnai baromfiteny�szetnek volt k�sz�nhet�. A shagya-arabot 1978-ban ismerte el k�l�n fajtak�nt az Arab Lovat Teny�szt�k Vil�gsz�vets�ge. A fajt�ra jellemz�, hogy egyedei a t�bb sz�z �ves fajtatiszta teny�szt�snek k�sz�nhet�en igen egys�gesen �r�k�tenek. Legink�bb t�vlovagl�sra �s hobbic�lokra haszn�lj�k, de d�jugrat�sban is sz�mos v�rvonallal tal�lkozhatunk, melyben fellelhet�ek arab �s�k (p�d�ul: Ramzes, Gazal, VII �s Bajar).

... egy�ni bajnok ...

A fajta n�vad� m�nje, Shagya Senior 1836-ban, Sz�ri�b�l ker�lt B�boln�ra. A 2006-os, aacheni Lovas Vil�gj�t�kokon egy B�boln�n teny�sztett shagya-arab l�, Hungares szerezte meg t�vlovagl�sban az egy�ni bajnoki c�met. Lovasa a spanyol Miguel Vila Ubach volt.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 149-160 cm

Sz�n: minden alapsz�n, de a tarka nem k�v�natos

Fel�p�t�s: ar�nyos testfel�p�t�s, finom, egyenes vagy csukafej, �velt, magasan illesztett nyak, er�s mar, k�z�phossz� h�t, er�s l�bszerkezet

Jellemz�k: nagy teherb�r�s�, �l�nk, intelligens, nemes k�llem�

Sz�rmaz�si hely: Magyarorsz�g, B�bolna

Eredet: 19. sz�zad

�lettere: kontinent�lis �ghajlat (�s�k: sivatag, szavann�k)