
Knabstrupi
az eurpai foltos l
A knabstrupi egy hagyomnyos dn fajta, melyet inkbb sznrl, mintsem testfelptsrl lehet felismerni. A knabstrupi ugyanis a hres foltos l, amely minden sznben, illetve sznek keverkben megtallhat. Az egyes egyedek testalkata s marmagassga igen klnbz, hiszen amita a fajta egyedei foltosak, azta elssorban a szn hatrozta meg a tenysztst, nem pedig a testalkat s a hasznosthatsg. A knabstrupi se a vikingek ltal hasznlt, krlbell 145 cm magas kisl, melynek tudatos tenysztse az 1100-as vekben kezddtt. A fajta mai formjnak kialakulst spanyol vr bevezetse segtette el. A knabstrupi fajta alapt kancjnak Flaebehoppent tartjk (jelentse:Flaebe lova). A kanca spanyol szrmazs volt, s 1812-ben egy Flaebe nev hentestl kerlt egy Lunn nev brhoz. A kanca klnleges, foltos szn volt, ezrt mindenkpp tenysztsbe akartk venni. Emellett feltnt kimagasl szvssga s ereje is. Flaebehoppent egy frederiksborgi mnnel fedeztettk be. A mncsikt a Mikkel nvre kereszteltk, s a tarka vrvonal alaptmnjeknt vonult be a knabstrupi trtnetbe. A knabstrupit szmos clra hasznltk az elmlt kt vszzad sorn. Volt postal, votatott tejeskocsit, szolglt a hadseregben, dolgozott a fldeken, s termszetesen hasznltk htaslknt is. Ma elsdlegesen hobbilknt, bemutatkon s a cirkuszban hasznljk.

... eredetileg barokk kllem lfajta ...
A knabstrupi, rszben spanyol szrmazsa miatt eredetileg barokk kllem lfajta volt. A mai egyedek mr szinte egytaln nem hasonltanak az egykori skre. A fajta egyedeit mr a kezdetektl elszeretettel vsroltk klfldiek is. Az USA-ban pldul jelents knabstrupi lllomny tallhat.
Tulajdonsgai
Vrmrsklet: melegvr
Marmagassg bottal: kb. 155 cm, de nincs r szably, pnik s 175 cm krli egyedek is elfordulnak
Szn: tarka, minden sznben s rnyalatban
Felpts: az egyedek igen klnbzek, ltalban nagy fej, tlagosan hossz, esetenknt velt nyak, egyenes ht, viszonylag rvid lbak
Jellemzk: szp, intelligens, tanulkony, sokoldalan hasznosthat
Hasznosts: htaslknt s cirkuszban, de fogatban sem ritka
Szrmazsi hely: Dnia
Eredet: 19. szzad
lettere: ceni ghajlat |