N�niusz

szeretetre m�lt� l�lek kem�ny testben

A n�niusz fajta megalap�t�s�nak ideje 1816-ra tehet�, amikor a fajta alap�t� m�nje, Nonius Senior a mez�hegyesi m�nesbe ker�lt. A sz�rmaz�s�ban angol teliv�r �s normandiai v�rvonalakat egyes�t� m�n franciaorsz�gi Calvadosban, a rosti�res-i m�nesben sz�letett, �s a nap�leoni h�bor�k egyik hadizs�km�nyak�nt ker�lt Magyarorsz�gra. Nonius Seniort kit�n� sz�rmaz�sa miatt vett�k be a teny�szt�sbe. � maga kiss� ar�nytalan �s kimondottam cs�nya l� volt, arab, lipicai �s N�polyban teny�sztett spanyol v�rvonalakkal egyes�tve azonban kit�n� �s egys�ges k�llem� egyedeket adott. Nonius Senior 17 �vig �llt a teny�szt�s szolg�lat�ban. Ez id� alatt 122 kanca �s 79 m�n ut�dot adott, melyek k�z�l 15 egyed lett a fajta t�rzsm�nje. Ezek �sszesen sz�z teny�sz�vet fedeztek Mez�hegyesen. A fajta teny�szc�lja egy olyan, a hadseregben sokoldal�an hasznos�that� ig�s- �s h�tasl� volt, mely nagy teherb�r�s�, stabil idegzet�, m�gis kell�en �l�nk v�rm�rs�klet� ahhoz, hogy nagyobb t�vols�gok viszonylag r�vid id� alatt t�rt�n� megt�tel�re is k�pes legyen. A fajta kialak�t�s�nak kezdeti szakasz�ban sokszorosan alkalmazt�k az egyedek k�z�tti rokonteny�szt�st amelynek k�sz�nhet�en l�trej�tt a n�niusz egys�ges jellege, de ezzel egy�tt fajtahib�k is megmutatkoztak. Ezek els�sorban a l�bszerkezet gyenges�g�ben, az �z�letek lazas�g�ban �s a pat�k gyakori megbeteged�s�ben nyilv�nultak meg. A rokonteny�szt�s h�tr�nyos hat�sait cseppv�rkeresztez�ssel, azaz angol teliv�r m�nek teny�szt�s�be von�s�val sz�ntett�k meg. 1860-t�l 1945-ig 31 angol teliv�r m�n fedezett a n�niuszteny�szt�sben, ami egy egys�ges k�llem� �s genetikailag is stabil fajta l�trej�tt�t eredm�nyezte. A n�niusz aranykora a 19. sz�zad utols� harmad�ra tehet�. A fajta ebben az id�szakban sz�mos ki�ll�t�son �s szeml�n szerzett �rt�kes d�jakat �s elismer�seket. A mez�hegyesi n�niusz teny�szt�s��rt ekkor Kozma Ferenc miniszteri tan�csos volt felel�s az Osztr�k-Magyar Monarchi�ban. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a hader�ben v�gleg megsz�nt a lovak jelenl�te. A n�niusz szerepe m�dosult: az Alf�ld sz�les k�rben elterjedt ig�slova lett. Ett�l az id�szakt�l kezdve ker�lt a fajta egyre t�bb egyede a m�nest�l f�ggetlen gazdas�gokhoz, melyek a k�s�bbiekben fontos szerepet j�tszottak a fajta g�nmeg�rz�s�ben is. Az 1970-es �vekben pr�b�lkoztak a n�niusz sport ir�ny� teny�szt�s�be von�s�val is, ez azonban a fajta jellegzetess�gei miatt nem lett sikeres. Miut�n a l� mez�gazdas�gban val� haszn�lata is h�tt�rbe szorult, a mai n�niuszteny�szt�s c�lja els�sorban a g�nmeg�rz�s. A n�niusznak k�t t�jfajt�ja l�tezik: a nagyobb, �ltal�ban fekete sz�n� mez�hegyesi, valamint a szik�r, �ltal�ban pej vagy s�t�tpej hortob�gyi n�niusz. Ma Mez�hegyesen �s Hortob�gyon k�v�l Rom�ni�ban (izvini m�nes), Jugoszl�vi�ban, Szlov�ki�ban (Topolcs�ny) �s Bulg�ri�ban tal�lhat� m�g fajtatiszta n�niusz �llom�ny.

... n�gy t�rzsm�n ...

A 19. sz�zad v�g�n n�gy t�rzsm�n hat�rozta meg a n�niuszteny�szt�st: Nonius XXIX., Nonius XXXI., Nonius XXXVI., Nonius XLII. Egy 1943-ban kiadott rendelet alapj�n �k alap�tott�k a Nonius A, B, C �s D vonalakat, mely jel�l�sek a mai n�niuszok sz�rmaz�si lapj�ban is fellelhet�k. Az angol teliv�r n�niuszteny�szetbe val� bevon�s�nak idej�n a n�niusz kanc�kt�l �s az angol teliv�r m�nekt�l sz�letett, teny�szc�lnak megfelel� kancacsik�kat elismert�k a n�niusz fajt�ban, az ilyen p�ros�t�sb�l sz�letett m�ncsik�kat azonban nem teny�szett�k tov�bb. Ez al�l egyetlen m�n, �rm�ny Nonius volt kiv�tel, melyet elismertek teny�szm�nk�nt.

 Tulajdons�gai:

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 155-165 cm

Sz�n: fekete, pej, s�t�tpej

Fel�p�t�s: ar�nyos testfel�p�t�s, kos- vagy f�lkosfej, k�zepes nyak, sz�les sz�gy, er�s, hossz� vagy k�z�phossz� h�t, er�s, viszonylag r�vid far, sz�raz inak �s �z�letek

Jellemz�k: nem t�l gyors, de nagy teherb�r�s�, intelligens, bar�ts�gos �s nyugodt

Hasznos�t�s: ig�sl�k�nt, fogatban �s nyereg alatt

Sz�rmaz�si hely: Magyarorsz�g, Mez�hegyes

Eredet: 19. sz�zad

�lettere: kontinent�lis �ghajlat, alf�ldi legel�k