Lipicai

a cs�sz�ri Ausztria barokk csod�ja

A lipicai m�nest Habsburg II. K�roly, Bels�-Ausztria f�hercege alap�totta 1580-ban. A fajta a mai Szlov�ni�ban tal�lhat�, de a fajta alap�t�sa idej�n a Habsburg Birodalomhoz tartot� Lipic�r�l kapta nev�t, mivel az els� id�kben ez a helys�g szolg�lt a m�nes otthon�ul. A lipicai a 15.-18. sz�zadban alap�tott azon azon kev�s fajt�k egyike, melyet m�r a kezdetekt�l kiz�r�lag reprezentat�v c�lokra sz�ntak. A lipicai sosem dolgozott a hadseregben vagy mez�gazdas�gban: teny�szt�s�nek c�lja az volt, hogy a cs�sz�ri udvartart�s �s a nemess�g gy�ny�r�, intelligens �s nemes lovakat haszn�ljon mind hit�i el�tt, mind az uras�gok nyergei alatt. A fajta a spanyol l�t�l eredeztethet�: K�roly f�herceg a m�nes megalap�t�s�hoz kilenc tiszta spanyol v�r� m�nt �s huszonn�gy kanc�t hozatott az Ib�riai-f�lszigetr�l. A teny�szt�sbe k�s�bb �jabb spanyol m�nek is ker�ltek, melyek N�polyb�l �s D�ni�b�l sz�rmaztak. A fajta teny�szt�s�t I. Lip�t cs�sz�r (1658-1705) �s fia, VI. K�roly (1711-1740) egyar�nt nagym�rt�kben t�mogatta. A m�nes els� komoly b�v�t�s�re 1728-ban ker�lt sor, amikor a lipicai teny�szet egy r�sz�t a mai Ausztri�ban tal�lhat� Prestaneggbe k�lt�ztett�k. A fajta ekkoriban m�r k�r�lbel�l 150 teny�szkanc�t tartott sz�mon. A k�vetkez� uralkod�, aki igaz�n sz�v�n viselte a lipicaiak sors�t, I. Ferenc J�zsef cs�sz�r volt. 1850 k�r�l jelent�s �sszegekkel t�mogatta a m�nes �p�leteinek fel�j�t�s�t �s mag�t a teny�szt�st is. A lipicai fajta t�rt�net�t a k�l�nb�z� h�bor�k is alak�tott�k: a teny�szet Nap�leon hadj�ratai, majd az els� vil�gh�bor� miatt is �ttelep�t�sre ker�lt, de a l��llom�nyt szerencs�re egyik id�szakban sem �rte komoly vesztes�g. A lipicai fajta teny�szt�se ma sz�mos k�z�p-eur�pai orsz�gban folyik, �s az egyedek minden m�nesben egy�ni jellegzetess�gekkel b�rnak. Ausztri�ban 1952 �ta Graz mellett Piber ad otthont a lipicaiaknak, �s az ott teny�sztett egyedeket f�leg h�tasl�k�nt alkalmazz�k. Az 1572-ben alap�tott, vil�gh�r� B�csi Spanyol Lovasiskol�ban haszn�lt lovak is innen sz�rmaznak. Magyarorsz�gon Szilv�sv�radon, a B�kk-fenns�kon tal�lhat� nagy egyedsz�m� m�nes ebb�l a fajt�b�l. A magyar lipicaiakat els�sorban fogathajt�sra haszn�lj�k, igen eredm�nyesen. Sz�mos vil�gsiker k�t�dik a fajta nev�hez: L�z�r Zolt�n p�ld�ul lipicaiakkal lett egy�niben �s csapatban n�gyesfogathajt�-vil�gbajnok 2004-ben, Kecskem�ten. Az eml�tett helyeken k�v�l ma Rom�ni�ban, Csehorsz�gban �s Szlov�ki�ban tal�lhat� m�g jelent�s lipicai teny�szet.

... k�s�n �r�ek �s igen hossz� �let�ek ...

A fajta egyedei �ltal�ban k�s�n �r�ek �s igen hossz� �let�ek. Nem ritka, hogy a B�csi Spanyol Lovasiskol�ban 20 �ven fel�li lovak is szerepelnek a kifog�stalan fizikai er�nl�tet ig�nyl� bemutat�kon. Siglavy Capriola egy arab teliv�r m�n volt, a h�res Siglavy t�rzsb�l. M�ig az egyed�li arab teliv�r, mely beker�lhetett a lipicai fajt�ba, ahol saj�t geneal�giai vonalat alap�tott.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Maramagass�g bottal: 153-165 cm

Sz�n: sz�rke, elv�tve fekete vagy pej

Fel�p�t�s: kosfej, �velt nyak, ar�nyos test, er�s, r�vid sz�rak, er�s far

Jellemz�k: �ltal�ban hossz� �let�, intelligens, k�nnyen kezelhet�, j� idegrendszer�

Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt �s fogatban

Sz�rmaz�si hely: Szlov�nia, Lipica

Eredet: 16. sz�zad

�lettere: kontinent�lis �ghajlat