Furioso-north star

k�l�n�sen vesz�lyeztetett, �rt�kes fajt�nk

A fajta els� nev�t, a mez�hegyesi f�lv�r teny�szt�s�nek eredeti heysz�n�r�l, Mez�hegyesr�l kapta. Ak�rcsak a n�niuszt, ezt a fajt�t is a korabeli magyar l�teny�szt�s fellegv�r�ban teny�sztett�k ki, �s mind v�rvonalak keresztez�s�n�l, mind a teny�szt�sre alkalmas egyedek kiv�laszt�s�n�l azonos szeml�letm�d k�vethet� nyomon a k�t fajta t�rt�nete �s fejl�d�se szempontj�b�l. A fentieken k�v�l hasonl�s�g mutatkozik a k�t fajta kialak�t�s�hoz haszn�lt l�anyagban is. A furioso-north star kanc�k k�z�tt voltak n�niusz fajt�j� egyedek is, az �llom�ny nagy r�sz�t azonban angol f�lv�r kanc�k adt�k, pontosabban Mez�hegyes 3. �s 8. sz�m� pej m�nese. A fajta kialakul�s�nak kezdete 1841-re tehet�, amikor Furioso Senior nev�, pej angol teliv�r m�nnel, majd szint�n teliv�r, Angli�b�l behozott, fekete North Star Seniorral kezdt�k el fedeztetni a fentebb eml�tett kanc�kat. Nemcsak a fajta neve, hanem tulajdons�gai �s �rt�kei is nagym�rt�kben a k�t m�nnek k�sz�nhet�k. Mindk�t t�rzsm�n �t�t�en �r�k�tette szervezeti szil�rds�g�t, nemes megjelen�s�t, kit�n� mozg�s�t �s intelligenci�j�t. Kezdetben csak ez a k�t m�n fedezhette a kanca�llom�nyt, �gy jellemz� volt a rokonteny�szt�s. N�h�ny �vj�rat ut�n kialak�tott�k a fajta n�gy geneal�giai vonal�t, melyek Furioso "A", Furioso "B", North Star "A" �s North Star "B" n�ven v�ltak ismertt�. Az �llom�ny v�rvonalait a k�s�bbiekben angol teliv�r m�nek teny�szt�sbe von�s�val friss�tett�k. A k�t vil�gh�bor� jelent�sen megt�p�zta a fajta �llom�ny�t. Az els� vil�gh�bor� ut�n sz�mos egyed Rom�ni�ba ker�lt, ahol k�l�n m�nest hoztak l�tre sz�mukra. A m�sodik h�bor� v�ge fel� a shagya-arab fajta t�rt�net�b�l m�r ismert Pettk�-Szandter Tibor vezet�s�vel k�t genetikai r�szre osztott�k a fajta m�g megmaradt kanca�llom�ny�t, �s egyik r�sz�ket nyugat fel�, a m�sikat pedig �szakra indulva pr�b�lt�k kimenek�teni a megsz�llt Magyarorsz�gr�l. Az �llom�ny nyugatra indul� r�sze amerikai, az �szak fel� mentett lovak pedig szovjet hadizs�km�nny� lettek. Az el�bbiek egy r�sz�t v�g�l siker�lt visszahozni Magyarorsz�gra, a szovjet k�zre ker�lt f�l m�nes sorsa viszont a mai napig tiszt�zatlan maradt. Mez�hegyes a s�lyos vesztes�gek ellen�re sikeresen tudta regener�lni a fajt�t. Az �j teny�szc�l az ig�s �s fogatos hasznos�t�s, valamint az egyre sz�lesebb k�rben elterjed� lovassportok kiszolg�l�sa lett. Az �llom�ny az 1960-as �vekben elker�lt Mez�hegyesr�l. El�sz�r a Nagykuns�gi �llami Gazdas�g, majd a Kiskuns�gi �llami Gazdas�g ter�let�re, Apajpuszt�ra k�lt�z�tt. A fajta t�rt�net�nek legut�bbi k�t �vtizede a l��llom�ny mag�nk�zbe ker�l�s�t hozta. Jellemz� lett a fajta rom�niai �s szlov�kiai m�njeinek Magyarorsz�gra val� behozatala is, ami javul�st hozott a fajta min�s�g�ben, hiszen egym�ssal sz�mos gener�ci� �ta nem keresztezett, tiszta v�rvonalak egyes�ltek �jra. A mai furioso-north star igen sokoldal�an hasznos�that�: lovastorn�ban, d�jugrat�sban �s fogathajt�sban is eredm�nyes. Kiv�l� karaktere miatt megb�zhat� t�rs a ter�pi�s lovagoltat�sban, �s j�l hasznos�that� a lovas turizmusban is. Ma H�dmez�v�s�rhelyen �s Bugacpuszt�n folyik jelent�s hazai furioso-north star teny�szt�s.

... North Star Senior nagyapja Touchstone ...

A furioso-north star �s a n�niusz teny�szt�s�ben foly� munk�t ugyanaz a szakemberg�rda fel�gyelte. Mez�hegyesen, �gy tal�n nem meglep�, hogy mindk�t fajta f�nykora a 19. sz�zad utols� harmad�ra, Kozma Ferenc vezet�s�nek idej�re tehet�. North Star Senior nagyapja Touchstone volt, mely 1834-ben St. Leger, majd 1836-ban �s 1837-ben Gold Cupot nyert a vil�g egyik legh�resebb galopp�ly�j�n, az angliai Ascotban.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 160-170 cm

Sz�n: pej, ritk�n fekete vagy s�rga

Fel�p�t�s: nemes fej, k�zepesen hossz� nyak, izmos t�rzs, z�m�k test, egyenes h�t, j�l izmolt far, er�s h�tuls� l�bak

Jellemz�k: �l�nk v�rm�rs�klet, kiegyens�lyozott, emberbar�t karakter, sokoldal� hasznos�that�s�g, j� alkalmazkod�k�pess�g sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek k�z�tt is, nagy szervezeti szil�rds�g

Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt �s fogatban

Sz�rmaz�si hely: Magyarorsz�g, Mez�hegyes

Eredet: 19. sz�zad

�lettere: kontinent�lis �ghajlat, alf�ldi legel�k