Tarp�n

az �jj��ledt korai �s

A tarp�n-m�sik nev�n eur�pai vadl�-a leg�sibb fajt�k egyike. K�pm�s�t m�r az �skori spanyol �s francia barlangrajzok alkot�i is meg�r�k�tett�k, �s sz�mos bizony�t�k mutatja, hogy a fajta D�lnyugat-Eur�p�b�l eg�szen K�z�p-Oroszorsz�gig v�ndorolt. A tarp�n h�zias�t�sa a szk�t�khoz k�t�dik, �s k�r�lbel�l i. e. 3000-re tehet�. A korai h�zias�t�s ellen�re a fajta egyedeinek nagy r�sze mindv�gig vadon �lt, �s a m�nesek �ri�si ter�leteket j�rtak be. Ezek a vadlovak a k�z�pkort�l kezdve k�rt�kony �llatnak min�s�ltek, hiszen lelegelt�k �s t�nkretett�k a megm�velt ter�leteket. Ez az oka annak, hogy a tarp�nt, mintha csak egy gyomn�v�ny lenne, senki sem teny�sztette tudatosan, �s k�s�bb nem is mentett�k meg a kihal�st�l. Az utols� tarp�n 1876-ban Ukrajn�ban pusztult el. A lengyel korm�ny megpr�b�lta genetikai �rtelemben �jj��leszteni a fajt�t. �sszegy�jt�tt�k a tarp�n k�llemi jegyeit legink�bb magukon visel� konik, gotlandi �s izlandi p�ni fajt�j� egyedeket, �s ezeket egym�ssal tudatosan keresztezve l�trehoztak egy, tarp�nhoz igen hasonl� k�llem� �s karakter� l�fajt�t, melyet ma lengyel primit�v l�k�nt is eml�tenek, �s vil�gszerte k�r�lbel�l 100 egyed tal�lhat� bel�l�k. A ma tarp�nnak nevezett p�nik bar�ts�gosak, nyugodtak �s k�v�ncsiak, emellet vadl� �seikt�l kell� f�ggetlens�gtudatot �s akaratoss�got is �r�k�ltek.

... sosem kell megpatkolni ...

A tarp�nok nem szokt�k meg, hogy az ember parancsol nekik. Sz�vesen viszik a lovast a h�tukon, s�t, kis m�ret�k ellen�re feln�tteket is elb�rnak, de nem mindig engedelmeskednek, hisz szeretik �k eld�nteni, hogy merre menjenek. Igen rosszul viselik a b�ntet�st, ez�rt betan�t�sukn�l kiz�r�lag a t�relem seg�t. A tarp�n pat�ja olyan er�s, hogy b�rmilyen talajon is haszn�lj�k, sosem kell megpatkolni.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: kb. 132 cm (kisl�)

Sz�n: eg�rsz�rke, pej vagy s�t�tpej, sz�jalt h�ttal, t�len esetenk�nt vil�gos sz�rt n�veszt, a s�r�ny k�zepesen s�t�t

Fel�p�t�s: nagy fej, hossz� f�lek, r�vid, vastag nyak, hossz� h�t �s �gy�k, r�vid, er�s far, kem�ny pat�k

 Jellemz�k: nyugodt, bar�ts�gos, k�v�ncsi, akaratos

Sz�rmaz�si hely: 1. D�lnyugat-Eur�pa, 2. Lengyelorsz�g

Eredet: 1. �skor, 2. 20. sz�zad

�lettere: kontinent�lis �ghajlat