Nori

r�mai eredet� hegyi munkal�

A nori �s�t �ll�t�lag a r�maiak telep�tett�k az osztr�k alpesi vid�kekre Krisztus sz�let�s�nek idej�n. A fajta a mai Ausztri�ban tal�lhat� Noricum telep�l�sr�l kapta a nev�t. A nori l� teny�szt�se 1565 �ta folyik szab�lyozott keretek k�z�tt: ekkor alap�tott�k a pinzgaui m�nest, mely a salzburgi �rseks�ghez tartozott. Arr�l, hogy az ekkor teny�sztett egyedek hidegv�r�ek voltak, sz�mos salzburgi fresk� tan�skodik. A fajt�ba az �vsz�zadok sor�n spanyol, bugundi, n�polyi, clydesdale, belga, oldenburgi �s holsteini v�r is ker�lt, �s b�r a teny�szt�s m�r az 1820-as �vekt�l �llami keretek k�z�tt folyt, a tisztav�r� teny�szt�s csak 1885-ben v�lt els�dleges feladatt�. A nori, b�r a salzburgi �rseks�g cerem�ni�kra �s felvonul�sokra is haszn�lta, alapvet�en az alpesi vid�kek nagy munkab�r�s�, k�zepes testalkat� munkalovak�nt terjedt el. 1903-ban 135 m�n �s 1081 kanca szerepelt a fajta m�nesk�nyv�ben. Sz�muk a g�pes�t�s elterjed�s�vel cs�kkent, mostan�ban azonban ism�t n�vekv� n�pszer�s�gnek �rvendenek. A mai napig haszn�lj�k az alpesi erd�gazd�lkod�sban, f�leg ott, ahol a g�pek nem jutnak el�re a sz�ls�s�ges terepviszonyok miatt. Emellett igen n�pszer� t�ral�, mind h�task�nt, mind fogatban.

... �t v�rvonal ...

Ma �t v�rvonal egyedei tal�lhat�k a nori fajt�ban: Volcano, Nero, Diamond, Schaunitz �s Elmar volt az alap�t� m�n. A foltos norik a 20. sz�zad elej�ig voltak igen kedveltek. Ma m�r egysz�n� v�ltozatukkal tal�lkozhatunk gyakrabban.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: hidegv�r�

Marmagass�g bottal: 155-170 cm

Sz�n: pej, fekete, s�rga, ritk�n sz�rke, esetenk�nt foltos

Fel�p�t�s: nagym�ret�, sz�les fej, ar�nyos test, er�s, k�zepesen hossz� nyak, sz�les h�t, r�vid, izmos far, r�vid sz�rak

Jellemz�k: k�nnyen kezelhet�, nyugodt v�rm�rs�klet�, nagyon er�s, nagy munkab�r�s�

Hasznos�t�s: ig�sl�k�nt

Sz�rmaz�si hely: Ausztria, Alpok

Eredet: 16. sz�zad

�lettere: hegyvid�k �s nedves kontinent�lis �ghajlat