Magyar hidegv�r�

n�p�nk robosztus t�rsa

Magyarorsz�gon nincs �shonos hidegv�r� l�. A hazai, c�ltudatos l�teny�szt�s szakemberei hagyom�nyos fajt�ink kialak�t�sa idej�n melegv�r�, nemes lovakat tartottak k�v�natosnak, �s a Habsburg-uralkod�h�z r�sz�r�l is ez az ig�ny jelent meg a r�nk vonatkoz� rendeletek form�j�ban. A lovakra els�sorban a hadseregben volt sz�ks�g, ahov� melegv�r� fajt�k kellettek. Mivel a magyar nem tartozott a hagyom�nyos keresked�n�pek k�z�, sok�ig az �rusz�ll�t�s kapcs�n sem mutatkozott meg az igaz�n nagy teherb�r�s�, hidegv�r� lovak sz�ks�gess�ge. A 18. sz�zadban azonban a mai Magyarorsz�g nyugati r�sz�r�l, Sopron, Vas �s Zala megy�b�l megindult az �ru-, azon bel�l is els�sorban a gabonasz�ll�t�s B�cs �s a k�zeli osztr�k tartom�nyok fel�. A fuvaroz�shoz er�s, ig�nytelen �s k�nnyen kezelhet� lovak kellettek. Mivel az ig�ny a polg�rs�g, nem pedig az orsz�g vezet�s�ge r�sz�r�l mutatkozott meg, a hidegv�r� fajta kialakul�s�nak kezdeti szakasz�ban egy�ni, viszonylag nehezen rendszerezhet� teny�szt�s folyt a k�l�nb�z� mag�ntulajdon� telepeken. A felhaszn�lt l�anyag is meglehet�sen v�ltozatos volt: az itthon fellelhet�, t�megesebb fajt�kat teny�sztett�k tov�bb, Ausztri�b�l hozott, nori �s pinzgaui hidegv�r� m�nek �s kanc�k felhaszn�l�s�val. Az orsz�g szigor� teny�szk�rzeti beoszt�sa miatt a rendszerezetlen hidegv�r� l�teny�szt�s lassan h�d�tott teret. A huszadik sz�zad elej�n azonban m�r �rkezett k�zponti t�mogat�s: 1904-ben az �llam 104 hidegv�r� m�nt bocs�tott a teny�szt�k rendelkez�s�re. Az egyedek t�rzsk�nyvez�se 1922-ben kezd�d�tt el, az orsz�g nyugati fel�ben. Ebben az id�szakban m�r sz�mos hidegv�r� m�nt hoztak be Magyarorsz�gra, els�sorban Belgiumb�l (belga hidegv�r�) �s Franciaorsz�gb�l (ardenni, majd k�s�bb percheron fajt�kat). A m�sodik vil�gh�bor� ut�n jelent�s ig�ny mutatkozott nagy teherb�r�s� ig�slovakra, �gy el�t�rbe ker�lt a c�lir�nyos fajtanemes�t�s. A magyar hidegv�r� hivatalosan 1954-ben lett �n�ll� fajt�v�, mely a szak�rt�k szerint tulajdons�gaiban legink�bb az ardenni l�ra hasonl�t. A magyar hidegv�r�nek szinte a kezdetekt�l k�t t�vfajt�ja l�tezik: a nagy test� pinkaf�i, valamint a k�zepes test�, gyorsabb murak�zi. A murak�zit 1972-ben ismert�k el �n�ll� fajtak�nt. A magyar hidegv�r� �s a murak�zi l�ra jellemz�, hogy teny�szt�s�ben a kezdetben felhaszn�lt, igen k�l�nb�z� l�fajt�k miatt nem volt rokonteny�szt�s. Ennek k�sz�nhet�, hogy a fajta rendk�v�l ellen�ll�, �s purit�n k�r�lm�nyek k�z�tt is hossz� �let�. Jelenleg Bocf�ld�n, Topon�ron, B�ly-B�k�spuszt�n �s Kaposv�ron tal�lhat� magyar hidegv�r� �llom�ny, melyeket mez�gazdas�gi hasznos�t�sukon k�v�l h�suk�rt is teny�sztenek. K�lf�ld�n Lengyelorsz�gban, Jugoszl�vi�ban, Bosznia-Hercegovin�ban, Horv�torsz�gban �s Szlov�ni�ban tudott teret h�d�tani a magyar hidegv�r�.

... igen hossz� �let� ...

A magyar hidegv�r� kor�n �r� fajta, hiszen m�r k�t�vesen haszn�lhat� komoly munkav�gz�sre is. Ak�r h�sz �ven �t munkak�pes, �s �ltal�ban igen hossz� �let�. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt a hidegv�r� olyan n�pszer� volt, illetve a t�bbi l�fajta �llom�nya annyira megcsappant, hogy a magyar l��llom�ny 20%-�t hidegv�r� lovak tett�k ki.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: hidegv�r�

Marmagass�g bottal: 150-163 cm

Sz�n: pej, s�rga, fekete, sz�rke

Fel�p�t�s: teljes teste j�l izmolt, t�meges, szil�rd csontozat�, kiss� durva, de a testhez k�pest ar�nyos fej, k�zepesen hossz�, n�ha enyh�n �velt nyak, sz�les sz�gy, alacsony mar, k�zepesen hossz� h�t, bar�zd�lt far, szab�lyos l�b�ll�s, kev�s bokasz�r, d�s s�r�ny �s farok

Jellemz�k: nagy teherb�r�s�, mozg�kony, tanul�kony, bar�ts�gos �s k�nnyen kezelhet�, ig�nytelen

Hasznos�t�s: ig�sl�k�nt

Sz�rmaz�si hely: Magyarorsz�g

Eredet: 18.-19. sz�zad

�lettere: kontinent�lis �ghajlat