Holsteini

a vil�g legeredm�nyesebb ugr�lova

A holsteini az egyik legr�gebbi hagyom�nyos l�fajta N�metorsz�gban, hisz t�bb mint 750 �ve teny�sztik. Sz�rmaz�si helye Schleswig-Holstein, de ma m�r a vil�g minden r�sz�n nagy n�pszer�s�gnek �rvend. A fajta alapj�t a helyi vegyes kanca�llom�ny, valamint a keleti v�r� �s andal�z m�nek k�pezt�k. A holsteini a k�z�pkorban a katonas�g h�tas-, valmint a paraszts�g ig�slova volt. �ll�k�pess�ge, ereje, megb�zhat�s�ga, b�tors�ga �s �gyess�ge tette alkalmass� ezekre a feladatokra. A 19. sz�zadban, a fogatok sz�les k�r� elterjed�s�vel a teny�szt�s r�szben �j ir�nyvonalakat kapott: yorkshire-i, valamint clevelandi m�nek kersztez�s�vel a holsteini egyedek egy r�sze nemes kocsil�t�puss� alakult. A 20. sz�zad elej�t�l v�gbemen� g�pes�t�s teljesen �j teny�szc�lt hozott: a lovassportok min�l magasabb sz�nvonal� kiszolg�l�s�t, melyhez adott volt egy kit�n� karakter�, nagy szervezeti szil�rds�g� �llom�ny. A fajta egyedeit ekkort�l angol teliv�r �s anglo-normann m�nekkel nemes�tett�k, melyek eleganci�t, finomabb jelleget �s kit�n� ugr�k�pess�get adtak �t az �j holsteini gener�ci�knak. A fajta teny�szt�s�t 1891 �ta szab�lyozza az erre a c�lra l�trehozott egyes�let. A sok�ves tapsztalat �s hagyom�ny, a teny�szt�sbe ker�l�s szigor�an meghat�rozott felt�telei, valamint a saj�tteljes�tm�ny-vizsg�k �s a sportban val� kipr�b�l�s a vil�g egyik legeredm�nyesebb sportl�fajt�j�v� nemes�tett�k a holsteinit. A fajt�t ma Eur�p�n k�v�l �szak-Amerik�ban is teny�sztik, �s a Holsteiniben enged�lyezett fedez�m�neket is a vil�g sok m�s sportl�fajt�j�ban is elismerik. A fajta elad�sra k�n�lt egyedei rekord�ron kelnek el, �s ker�lnek a vil�g minden szeglet�be, hogy k�l�nb�z� nemzetis�g� lovasok alatt mutass�k meg k�pess�g�ket �s tud�sukat, f�leg d�jugrat�sban, d�jlovagl�sban �s lovastus�ban.

... nyert egy�niben �s csapatban is ...

A fajta az els�k k�z�tt tudott alkalmazkodni a d�jugrat�sport elv�r�saihoz: 1936-ban, Berlinben egy Tora nev� holsteini nyert egy�niben �s csapatban is. 2006-ban, az aacheni lovasvil�gj�t�kokon a holsteini Cumano nyerte a d�jugrat�s egy�ni arany�rm�t, Berlin pedig a gy�ztes csapat tagja volt. �rdekess�g, hogy mindk�t l� apja Cassini I.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 163-173 cm

 Sz�n: minden sz�n, kiv�ve tarka

Fel�p�t�s: er�s, ar�nyos test, nemes fej, hossz�, enyh�n �velt nyak, er�s mar, d�lt v�llak, k�zepesen hossz� h�t, szab�lyos l�bszerkezet, r�vid sz�rak

Jellemz�k: �temes, j� min�s�g� alapj�rm�dokkal rendelkezik, intelligens, k�nnyen kezelhet�, �ltal�ban kit�n� ugr�k�pess�g�

Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt, esetenk�nt fogatban

Sz�rmaz�si hely: N�metorsz�g, Schleswig-Holstein

Eredet: 17.-19. sz�zad

�lettere: kontinent�lis �s �ce�ni �ghajlat