Berber

a vil�g egyik legjelent�sebb �r�k�t�je

A berber �szak-Afrika magreb r�gi�ib�l sz�rmazik. A fajta kialakul�s�nak helye valsz�n�leg Marokk�. A berber l�trej�tt�nek ideje �s eredete nem ismert, de egy elm�let szerint a korai �s�k a legut�bbi j�gkorszak idej�n menek�ltek Eur�p�b�l Afrik�ba. Ha az elm�let igaz, akkor a berber legal�bb olyan r�gi fajta, mint az arab. Erre azonban nincs bizony�t�k. A berber sokkal jobban hasonl�t az ib�riai l�fajt�kra, mint a keletiekre: k�zeli rokona a sorraia p�ninak, �s ez a kapcsolat val�sz�n�leg azokb�l az id�kb�l ered, amikor a m�rok elfoglalt�k Spanyolorsz�got, ism�t lehet�v� v�lt az ib�riai �s a berber lovak keresztez�se. A fajt�ba bizony�tottan, �vsz�zadokon �t ker�lt arab v�r is, de ez a berber egyedeken m�gsem l�tszik: m�ig alapvet� elt�r�sek vannak a k�t fajta k�llem�ben. K�z�s tulajdons�guk azonban a sivatagi id�j�r�shoz val� alkalmazkod�s k�pess�ge, a rendk�v�li terhelhet�s�g �s a nagy munkakedv. A berbert egyed�l a tuareg n�p �rizte meg tisztav�r�en. A berber Eur�p�ba is �tker�lt, �s a spanyol lovakon �t szinte az �sszes amerikai fajt�ra hatott. A berbert kor�bban harci l�k�nt haszn�lt�k. Ma a sivatagok h�tasa, Marokk�n k�v�l Alg�ri�ban, Tun�zi�ban �s L�bi�ban teny�sztik nagy sz�mban.

... jelen volt az angol teliv�r kialak�t�s�n�l is ...

Az ember jelenlegi ismeretei szerint a h�zias�tott lovak k�z�l az arab teliv�r ut�n a berber hatott m�s l�fajta l�trej�tt�re. A berber jelen volt az angol teliv�r kialak�t�s�n�l is: Godolphin Barh m�n a korai �s�k egyikek�nt tal�lhat� meg sz�mos versenyl� sz�rmaz�s�ban.

Tulajdons�gai

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 150-160 cm

Sz�n: minden alapsz�n

Fel�p�t�s: egyenes vagy kosfej, r�vid nyak �s hossz� h�t, csapott far, alacsonyan t�z�tt farok, r�vid, er�s l�bak, kem�ny pat�k

Jellemz�k: sz�v�s, ig�nytelen, intelligens, kit�n�en �r�k�t

 Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt �s fogatban

Sz�rmaz�si hely: Marokk�

Eredet: t�rt�nelem el�tt

�lettere: sivatag �s szavann�k