Appaloosa

vad tájak üde színfoltja

A mintás szőrzetű lovak a történelem folyamán mindig kiemelt figyelmet kaptak: 20000 éves barlangrajzokon már láthatók, és sok későbbi kúltúrában nyomon követhető az emberek irántuk érzett tisztelete. Nem csoda, hogy a 18. században kialakult appaloosa máig nagy népszerűségnek örvend. A fajta őseit, melyek különböző fajtákhoz tartozó ibériai egyedek voltak, a spanyol hódítók vitték Amerikába. Az appaloosát a nez percé indiánok kezdték el tudatosan tenyészteni 1710 körül, a nyugati Washington, Oregon és Idaho államban. Innen ered a fajta neve is, hiszen Palouse egy oregoni város és folyó, melyből az appalousey szón keresztül kialakult a ma használatos forma. Az indián törzsek között élénk lókereskedelem folyt, de a nez percék mindig ügyeltek rá, hogy a legjobb egyedeket megtartsák és továbbtenyésszék, az intelligencia és a sebesség javításának érdekében. Az 1800-as évek végén az appaloosa segített a nez percéknek megszökni a fehér hódítók elől. A menekülők körülbelük 2000 kilométert tettek meg sziklás, részben nehezen járható területeken. Amikor a fehérek legyőzték az indiánokat Montanában, a foltos lovak a hodítóké lettek, illetve szétszéledtek. 1938-ig úgy tűnt, senkit sem érdekel az appaloosa sorsa. Ekkor azonban megalapították az appaloosa tenyésztőegyesületét, melynek feladata a fajta megőrzése lett. Ma több mint 500 ezer egyedet regisztrálnak. Az egyedek hobbilóként és sportra egyaránt alkalmasak. Leggyakrabban westernversenyeken lehet találkozni velük.

... öt színben tenyésztik ...

Vannak appaloosa egyedek, melyek egyszínű szőrzettel születnek, de a bőrük már születéstől foltos. Később a szőrzeten is megjelenik a bőr mintázata. Más csikók már születéskor foltosak, de azok formái kétéves korig még nem változhatnak. A fajtát öt színben tenyésztik. A párductarka világos alapszínű, a testen található különböző, sötét színű foltokkal. A takarófoltos teste fehér, melyen mindenféle színű foltok találhatók. A hópehely foltos alapszíne bármilyen lehet (kivéve szürke), melyen fehér pöttyök találhatók. A márványfoltos teljes teste tarka. Az agáttarka fehér foltos sötét alapszínen.

Tulajdonságai

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: 144-155 cm

Szín: foltos, világos, márványszínű bőr, selymes szőr, sörény és farok, csókaszem

Felépítés: nagy különbségek az egyes egyedek küllemében, általában finom, intelligens fej, arányos, tömeges test, ritka, rövid sörény

Jellemzők: kiegyensúlyozott karakterű, barátságos, szívós, jó állóképességgel rendelkezik

Hasznosítás: hátaslóként

Származási hely: USA, Oregon állam

Eredet: 18. század

Élettere: mérsékelt öv